Folia archeologica 32.

Michnai Attila: Középkori népi építészetünk régészeti emlékei

FOLIA ARCIIAEOLOGICA XXXII. 1981. BUDAPEST KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK RÉGÉSZETI EMLÉKEI M I С H N A I Attila Közel harminc éve már, hogy a középkori népi emlékek régészeti kutatása akadémiai célkitűzéssé vált. Az eltelt idő alatt számos fontos eredmény született, különösen az építészet körében. Dolgozatunk célja, hogy ezeket az adatokat korok és típusok szerint összegyűjtve, a főbb jellegzetességeket röviden összefoglalva adjuk közre, ezzel egy adattárat nyújtva a további kutatásnak. Szerepel itt minden olyan közlemény, amely akár egészen röviden, esetleg bizonyító anyag nélkül is, de közelebbi adatokat tartalmaz valamely, a tárgyhoz tartozó objektumról. A falukutatás munkája általában jól elkülönül a XIV. sz. előtti Árpád-korral, és az azt követő későközépkorral foglalkozó részre. Az alábbiakban magunk is ezt a felosztást követjük. Az Árpád-kori falvak leggyakoribb épületei az egyszerű, változó mértékben, (általában 70 és 140 cm közötti mélységbe) földbeásott béleletlen falú házak, melyek tetejét gyakrabban 2, ritkábban 3, 4, 6 cölöp tartotta (ismerünk olvan házat is, amelyben cölöplyukat nem találtak), bennük tapasztott, falbavájt, meghagyott földkockába vájt, kőből épített, esetleg ezek valamilyen kombinációjával létrehozott kis kemencékkel, illetve néha nyílt tűzhellyel tüzeltek. A földházakkal kapcsolatban az utóbbi időben, elsősorban László Gyula munkáiban felmerült néhány újabb szempont,

1 mégis meg kell állapítanunk, hogy az imént vázolt „szabványos" Árpád-kori házak döntő többségben kerültek elő az eddig kutatott falvakban. Az első ilyen lakóházat Csalog József közölte Étéről

2 (alapterülete 3,5x2,5 m), majd a tervásatások megindulásával Méri István ásott ki harmincötöt Tiszalök-Rázompusztán. Ezek méretei 2,2x2,2 m-től 4,5x4 m-ig terjedtek 1 László Gj., Arch. Ért. 97(1970) 182: A „kettős honfoglalással" kapcsolatban írja, hogy a „putrilakás" elterjedési területe „inkább a szláv törzsek egykori szállásterületeit és szétrajzását..., semmint az avarságét, vagy a magyarságét" követi.; Va., Tiszatáj 10(1976) 25—26. A földbeásott házak mellett — amelyek, szerinte, vagy a földművelő szlávoké, vagy afféle nyári konyhák voltak — a Csongrád-Felgyőn általa megfigyelt felszíni épületeket tartja a magyarok igazi lakhelyeinek. 2 Csalogovits /., Népr. Ért. 29(1937) 323. 15 I'olia Archaeologies XXXII. 1981.