Folia archeologica 32.

Mesterházy Károly: Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyaroknál

FOLIA ARCHAEOLOGICA XXXII. 1981. BUDAPEST 211 KAROLING-NORMANN TÍPUSÚ KENGYEL A HONFOGLALÓ MAGYAROKNÁL M ESTERHÁZY Károly A honfoglaló magyarság lószerszámának fontos és nagyon jellegzetes eleme volt a kengyel. A legáltalánosabb, a leggyakrabban előforduló típus körte alakú, félkörösen ívelt, széles, gerinceit talpallójú volt. Néha azonban egyenes talpallójú kengyelekkel is találkozunk,

1 amelyek valószínűleg átmeneti formát jelentenek egy ritkán felbukkanó, bizonyosan idegen hatásra megjelenő kengyeltípus mellett. Ezzel az idegen eredetű kengyeltípussal foglalkozunk a továbbiakban. 1. Agcsertiyő-Nagyréti domb (Giema nad Tisou). Szórványlelet, a leletek között Bakay szerint „X" típusú kétélű kard volt, amelyet a X. század második felére szoktak keltezni. Ruttkay szerint a kard ,,U" típusú és valamivel korábbi. A kengyelek töredékesek, fülük széles, téglalap alakú, a szárak íveltek, a talpalló egyenes és a szárak végénél magasabban indul.

2 2. Artánd-Nagyfarkasdomb 207. sír (Hajdú-Bihar m.). A rozettás lószerszámos női sírban két darab különböző méretű, hosszú, ívelt szárú, egyenes talpallójú, téglalap alakú függesztőfüles kengyel volt. A függessztőfülek síkja megegyezik a szárak síkjával. A szárak rúdvasán kopottságuk ellenére is látható az eredeti hatszögletű alakítás, és a szárak külső oldalán a sűrű rézberakás. A kengyelek aszimmetrikusak, azaz egyik száruk meredekebb, a másik íveltebb. A szárak alsó része kiszélesedik, és kissé homorú ívű talpailót fog közre. A nagyobbik m.: 19,5 cm, sz: 10 cm; a kisebbik m: 18 cm, sz: 9,8 cm. ( 1. ábra) 3. Bodrogvécs (Vec). Téglalap alakú füle hiányos, ívelt szárai szimmetrikusak, a szárak metszete háromszögletű. Széles, téglalap alakú talpaliójának hosszanti oldalai íveltek, a szárak végénél visszatüremlik, középső része egyenes. A szárakon tausirozás nyomai látszanak.

3 M: 17,5 cm; sz: 10 cm. (2. ábra) 1 Koroncó-Újtclep: Szőke В., Arch. Ért. 81(1951) 127.; Tiszaderzs: MNM népvándorláskori napló, ltsz.: 34/1933—2. 2 Pásztor, ]., Kelet-Szlovákia őskori élete. Fáklya 3(1953) márc. 20.; Pastor, ]., Jazdecké hroby v Ciernej nad Tisou. ArRoz 4(1954) 485—487, 500—501.; Ruttkay, A., Waffen und Reiterausrüstung des 9. bis zur ersten Hälfte des 14. Jahrhunderts in der Slowakei. I. S1A 23(1975) 135.; Bakay K., Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Dunántúli dolgozatok 1. (Pécs 1965) 7. 3 Szendrey /., Arch. Ért. 18(1898) 10., I. t.; Dókus Gy., Arch. Ért. 20(1900) 40.; Ruttkay„ A., i. m. I. 178., Abb. 24,20—21. 14*