Folia archeologica 32.

Éva B. Bönis: A kálozi 1. számú „kocsi”-sír

A KÁLOZI KOCSISÍR 141 sz. telken, a másik két sír a 21. szám alatt a régi 303. hr. sz. telken került elő. Az 1902. évi és a későbbi sírok között kb. 10—12 m távolság lehetett, míg az újabb két sír között Bóna hitelesítése szerint 4 m. Bóna joggal következteti arra, hogy a három sír aligha független egymástól.

1

8 Sajnos az 1902. évi sírlelet annyira hiányos, hogv alaposabb vizsgálata sem dönti el a kérdést, hogy a három sír összetartozott-e, de Palágyi Sylvia új eredményei ezt meglehetősen valószínűsítik. Az általa feltárt Tnota 2. sz. halomban egyazon temetkezéshez tartozó három külön sírgödör volt 6—8 méteres távolságra egymástól, amelyekben külön ember, kocsihúzó lovak és kocsi + hátasló voltak elhantolva.

1

9 Hasonló lehetett a helyzet Vajtán is, ahol Fülep Ferenc kutatásai szerint egy domb (halom ?) területén három sírgödröt tártak fel a telektulajdonosok, amelyekben ember f ló, külön ló- és kocsitemetkezések voltak.

2

0 A kálozi 1. sírban, mint alábbiakban látni fogjuk, nagyon kevés a kocsialkatrész, illetve a feldolgozás folyamán nem bizonyultak annak. 1902. évben talált kálozi sír leletei 1. Sokszögű, nagyméretű üvegkorsó

2

1 (5—6. ábra). Ltsz: 25.1902.50. A 9. szögű átmetszetű korsó alján domború galamb, ötszögű keretben, körülötte G S H F (ecit) mesterbélyeg.

28-3

5 Egy traismaueri párhuzam С. Salvias Gratus-ra

M~

:

s'

! feloldható bélyege is arra utal, hogy a különleges kálozi üveg is Aquileiában készült. 2. Üvegedény domború díszes alja (7. ábra 56). Ltsz: 25.1902.65. Felveszett. Képét csak a MNM naplója őrizte meg. Dísze domború rozetta, a mesterjegyből О és F betű maradt meg.

3

8 3. Üvegurna, hasáb alakú

3

9 (8. ábra). Ltsz: 25.1902.51. Az ilyen jellegű urnák itáliai (aquileiai?) eredetűek, a borostyánkő út mentén találjuk meg Pannoniában.

1

0-'

3 4. Fa^ék égetett anyagból (9. ábra). Ltsz: 25.1902.52. Altalános provinciális forma. A rajnai-dunai limesen mindenütt megtalálható. Sem formájában sem anyagában nincs őslakos jellege.

4

8 5. Bron^korsó, tagolt testű füleskorsó (10. ábra; 11 ábra 3). Ltsz: 25.1902.2. Pannoniában igen hosszú életű forma,

49-5

0 a kálozi korsó Galliában készült a Marigny-i hasonló példánnyal egy műhelyben, a 2. században.

51-5

1 6. Bron^korsó, keskenyszájú, kiöntős (11. ábra 2; 12. ábra). Ltsz: 25.1902.5—6. Két külön darabból, finom esztergályozással illesztették össze.

5

5 A forma fejlődési sorából

57-8

1 a kálozi darabhoz legközelebb állanak a nyugatszlovákiai gazdag sírok (Vysoká pri Morave és Zohor) hasonló kis kancsói. Ezeket a kutatás egybehangzóan a 2. sz. első felére határozza meg.

81-8

4 7. Nyeles bron^csés^e (Griffschale) nyele (14. ábra 3). Ltsz: 25.1902.8. Az idézett nyugatszlovákiai sírokban is hasonlóak vannak,

8

0 de előkerült teljesen ilyen Britanniában is.

6

7 Közös forrásuk Gallia lehetett. A kisméretű kancsó és a megfelelően kis nyeles csésze Nuber-féle Service