Folia archeologica 31.
Lovag Zsuzsa: Árpád-kori pecsétgyűrűk. I.
ÁRPÁD-KORI PECSÉTGYŰRŰK 235 sek és várjobbágyok köréből ideiglenesen hivatalt vállalók. Ebből a két rétegből alakul ki később, a 13. sz. közepétől az egységes nemesi rend, a megyei önkormányzat képviselője. 8 2 Elsősorban a saját birtokon gazdálkodó szerviensek közül kerültek ki a megyei bíráskodás első képviselői, a curialis comesek és gyakran maguk a comesek, a szolgabírák és más, ideiglenes jellegű közfunkciók ellátói. 8 3 Működésük során szükségessé vált az általuk lefolytatott ügyekről oklevelet is kiállítani. A 13. század első felében azonban még általános volt, hogy világi személyek csak abban az esetben bírtak saját pecsétet, ha valamely közfunkciót, hivatalt láttak el. 8 4 így a pecsétek készíttetése nyilván igen sok esetben egybeesett a hivatalos megbízatással. A megbízatás gyakran magától a királytól származott, mint pl. a zalai, komáromi, győri szervienseknek engedélyezett bíráskodási jog, 8 5 vagy a nádor. ill. a comes mellé a király utasítására, de a megyei nemesek által választott társbírák, ill. szolgabírák kiküldése. 8 6 Ugyancsak a király küldött ki II. András uralkodásának második felében és IV. Béla idején az elidegenített nemesivagy várföldek tulajdonjogának kivizsgálására biztosokat. 8 7 A kiküldött nemesek egy része saját nemzetségi címerét használta fel pecsétje kialakításánál, más részük, aki azzal esetleg nem rendelkezett, a királyság jelvényének feltüntetésével jelezte közhatalmi funkcióját. így tettek a zalai nemesek, akik 1232-es kehidai oklevelükön „Sigillum servientium de Szala" köriratos, kettőskeresztes pecsétet használtak, 8 8 vagy a Somogyban földinquisitorként működő Jakab, Dég és egy harmadik, ismeretlen nevű comes. 8 9 Kérdés, hogy szükség volt-e a hatalmi jelvények pecséten való felhasználásához királyi engedélyre? A zalai szerviensek esetében — az erdélyi szászoknak 1224-ben a király által adományozott pecsét és egy, a század végéről származó törvénycikk alapján — Gerics J. feltételezi, hogy igen. 9 0 A világiak pecséthasználatának kezdetét jellemző nagymérvű tarkaság alapján azonban úgy gondoljuk, hogy az ideiglenes testületekben résztvevő egyes tagok esetében szabadon történt a pecsétkép kiválasztása. 9 1 A családi címereken és a hatalmi jelvényeken kívül gyakoriak a pusztán jelképes, emblémaszerű ábrázolások, 9 2 ilyenek lehettek talán a liliomos vagy az állatalakos pecsétgyűrűk. Nem egyértelműek ilyen szempontból a pénzekről átvett ábrázolások, mint pl. az agnus dei, az emberalakok, vagy a rombuszba írt kereszt. Mivel a pénzek nyilvánvalóan a királyé voltak, a hátlapjukról átvett ábrázolást valószínűleg akkor is a királyság jelvényeként értelmezhették, ha valójában — mint a felsorolt esetekben — nem az volt. 8 2 Mályusz E., Sz 76 (1942) 288-89, 299-300, 409. 8 3 Uo. 413-417. 8 4 Kumorovitz в., i.m. (1944) 50. 8 5 Holub J., Zala megye története a középkorban. (Pécs 1929) 97 —.; Mályusz E., i.m.412-414, ; Gerics 3; Sz 103 (1969) 615-, 8 0 Mályusz E., i.m.416.; Lengyel A., Arrabona 7 (1965) 211. 8 7 Gerics J., i.m.616.; Szentpétery /., i.m.148. 8 8 Holub J., i.m.101.; Mályusz E., i.m.412.; Kumorovitz В., i.m. (1944) 53.; Gerics J., i.m.615. 8 9 Kumorovitz В., i.m. (1936) 55. 9 0 Gerics J., i.m.615. 9 1 Adatok vannak pl. arra, hogy egy-egy országos méltóságot viselő személy pecsét- ill. címerképet a hatalmi jelvényekkel együtt tovább használták utódai, akik már nem viselték a hivatalt. — Csorna J., Turul 11 (1893)52-53. 9 2 Szentpétery /., i.m.237.
