Folia archeologica 31.

Kemenczei Tibor: Szkíta kori lelet Balassagyarmatról

SZKÍTA LELET BALASSAGYARMATRÓL 69 4. ábra A Balassagyarmat környéki csörgő állatfigurája Abb. 4. Tierfigur der Rassel aus der Umgebung von Balassagyarmat viszont a Somhídon talált csörgőn levő ábrázolással vethető össze.

1 Ezeknek a formai jegyeknek alapján kétségtelen, hogy a balassagyarmati csörgő a Kárpátmedencében, s nem a steppevidéken készült. A balassagyarmati csörgő egyedi jellegzetessége az összmérethez képest aránytalanul hosszú nyéltüskéje. Ez kétségtelenül arra mutat, hogy hosszú fanyele lehetett. A nyél eredeti vastagságára a tüske közepének átmérője megbízható becslést nyújt. Ez 1,9 cm. Valószínű, hogy legalább mégegyszer ennyi, tehát négy cm körül lehetett így a fanyél vastagsága. Ez megfelel a többi ismert csörgő 2 — 4 cm-re kiszámított nyélvastagságának. A vastüskét a közepén levő nyíláson át még egy szeggel is beerősítették a nyélbe. Mivel a vastüske a közepén a legszélesebb, teljes hosszában szilárdan nem illeszkedhetett a nyélbe. Ezért feltehető, hogy meleg, lágyabb állapotban üthették a nyélbe a vastüskét, s így szegezhették át, aminek következtében középen szélesebb lett. A Kárpát-medencében eddig a legnagyobb számban az Észak-Alföldön és észak-magyarországi hegyvidéken kerültek elő szkíta csörgők, póznavégdíszek, összesen tizenkettő darab. A Tiszától keletre előkerült három példány (Gernyeszeg, Gyulafehérvár, Somhíd) közül a gyulafehérváriról bebizonyosodott, hogy nem szkítakori, hanem későbronzkori. A dunántúli Mihályfán talált négy csörgő a közép-európai hallstatti kultúra területén került elő. Nyilvánvalóan nem helyi, dunántúli készítmények ezek, hanem mint a formai hasonlóságok, egyezések mutatják, az észak-magyarországi szkíta műhelynek a Dunától nyugatra eső területre eljutott import termékei lehetnek. Az észak-magyarországi hegyvidék és az Észak-Alföldnek a szkíta kultúra keleti típusú emlékekben való gazdagságára már több kutató felfigyelt.

5 Párducz Mihály mutatott rá arra, hogy a szkítakori Alföld csoport települési centruma a Baiassagyarmat-Miskolc-Szolnok-Budapest között húzható vonal 4 Bakay, K., i. m. II, XI-XII. t. 5 Bottyán A., Szkíták a magyar Alföldön. RF 1,1. (Budapest 1955) ; Fetlich Л'., A zöldhalompusztai szkíta lelet. — La trouvaille Scythe de Zöldhalompuszta. АН 3. (Budapest 1928) 17—19.