Folia archeologica 31.
H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink
GÓTIKUS TALPAS KERESZTEK 261 hiteles. Mivel a családnak a XVI. század eleje óta ezen a vidéken, Berencs és Szucsány központokkal terült el a birtoka, 4 6 itt kellett lennie annak a templomnak, amelynek — a Nyári család valamelyik tagja — adományként odaadhatta. A család története a XV. század végén, tehát Mátyás korában, a kereszt készítésének idején is ismert, bár ekkor még nincs adat a felvidéki birtokokra. 4 7 Az ekkor élt Nyári Gál Mátyás királytól somogyi főispánnak neveztetett ki 1485-ben, így — esetleg — ő is magával vihette a későbbi családi vagyonba. Valószínűbb azonban, hogy a párhuzamok és technikai sajátságok alapján szepességi műhelyhez köthető talpas keresztet a család egy másik, már a XV. században is Felvidéken élő, később házassággal kötődő ága készíttette, és hozta magával, majd együtt ajándékozták az egyik templomnak. Vagy a mások által már előbb a falu (valamelyik falu a Nyári család birtokán) templomának ajándékozott keresztet később a család magához vette. Ilyen formán módosítani kell a bevezetőben felvetett kérdést, hogy a Nyáriak készíttették volna, hiszen a felvidéki helyszín ebben az esetben elesne. Tehát valószínűleg egy másik nemesi család volt az eredeti megrendelő — a kereszten semmi adatot nem találunk erre vonatkozóan — s később került csak a Nyári család birtokába, talán ugyanakkor, mint a szintén a család nevéhez kötődő, de címerükkel is díszített, a XV. század 2. felében készült pompás sodronyzománcos kehely. 4 8 Végeredményben tehát a keresztet művészeti és ikonográfiái jegyek alapján pontosan el tudjuk helyezni a XV. század 60 — 70-es éveinek, poprádkörnyéki magyar műhelyek termékei között, a korszak talpas keresztjeinek jellegzetes, különváló csoportjába illeszthető. A későbbi tulajdonosok bizonytalan adatai alapján pedig a családhoz való kötődésről csak feltételes módban beszélhetünk, ill. a készülés és a megrendelők közötti kapcsolatról találgatni tudunk. 1 6 Nagy I., Magyarország családai. VIII. (Pest 1860) 182, 186. " Uo. 182. 4 8 A Nyári kehely története ismertetve: H. Kolba J., ActaHA 26(1980) s.a.
