Folia archeologica 31.

H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink

258 H. KOLBA JUDIT A magyar emlékanyagban elváló kis talpas keresztes csoport a környező országok anyagához is kapcsolódik. Ide sorolhatunk néhány, dél-lengyelországi keresztet, melyek teljesen ennek a körnek a mintakincsét mutatják. Itt kell megemlítenünk a krakkói St. Adalbert templom talpas ereklyetartó keresztjét,

34 melynek egyik oldalán, üveg alatt, valóban ereklye látszik, tehát ebben eltér az eddig tárgyalt daraboktól. De körülötte ugyanúgy vésett evangelista szimbólumok készültek, igaz, egészen más mintaképek alapján. Szintén krakkói a Mária templom egészen azonos méretű talpas keresztje, előoldalán és a hátlapon az eddigiekkel egyező vésett evangelista képek ill. Mária alakjának nagyon hasonló ábrázolásával.

3

5 Talán ez a kereszt közelíti meg leginkább azt a talpat, amelyen a Nyári keresztet egykor tarthatták: sima, négykaréjos, vésett szentekkel díszített talpa, egyszerű, négy kápolnafülkés nódusza a legjobban illik hasonló vésett, díszített kereszt alá, mint a Nyári kereszt. Növényi indázatával egyik legközelebbi párhuzam keresztünkhöz az a, ma ismeretlen helyen őrzött lengyel kereszt,

3

6 mely a vésett vonalak tiszta vezetése, az alig árnyékolt rajzok alapján közös mintakép ismeretét veti fel. Sőt, a korpusz alatti, vonallal határolt középső felület ugyanúgy faerezetet utánoz, mint a mienk. Közép-európai emlékek között tovább keresve, több hasonló, vésett technikával készült keresztre bukkanunk. Ezek egy részét már J.M. Fritz

37 német kutató mesterekhez ill. a vésett képeket egy egy körhöz tudta kötni. Azonos mintaképet kereshetünk a bázeli Történeti Múzeum keresztjenek

38 hátlapján található növényi lombok formájával, amely igen szoros hasonlóságot mutat a Nyári kereszt indáival. A vésett Madonna-kép ugyan csak a felső három karéjba jutott, de nagyjából azonos rajza nem sejtet közös mintalapot. Az előlapon, legalábbis tematikájában, egyező evangelista jelvényeket találunk. Gazdagabb, de azonos szerkezetű ágak füzére díszíti az оJf'enburgi plébániatemplom nagy, díszes talpas keresztjét,

3

9 melynek mintakincsét Fritz határozottan Schongauer német metsző utánzatának tartja, az 1460 —70-es évekből.

4

0 Az alsó részre vésett Mária képet pedig Dürer metszethez köti, amely a mi keresztünk Madonna képének eredetével kapcsolatban fel sem merülhet. Valamivel magasabb a Nyári keresztnél a waldsee-i templom körmeneti keresztje;

4

1 előoldalán középen áll a vésett Madonna, hátlapján, pedig az eddigieken látott növényi díszítések sokkal gazdagabb változata tűnik fel, mely részben a Nyári kereszt indáinak variációja. A levelek vésése, a lomb bőségesebb ábrázolása olyan, mintha a múzeumi kereszt díszítése a Waldsee-i kereszt kissé leegyszerűsített változata lenne. Mintalapot pedig egyik esetben sem ismerünk. 3

4 Bochnak, A. — Pagaczewski, J., Polskié rzemioslo artistyczne wiekow srednich. (Krakow 1959) 80-81., 56-57. kép.; Fritz, J. M., Gestochene Bilder. (Köln 1966) 330., 256-267. kép., Kat. 395. 3

5 Bochnak, A. — Pagaczewski, J., i.m. 80., 53 — 54. kép. 3

6 Fritz, J.M., i.m 331., 261. kép., Kat. 568. 3

7 Uo. 199, 278—286, 308 — 310. Keresztünkkel egyidőben elsősorban E.S. monogrammú mester, valamint Schongauer fametszetei jönnek számításba, mintakép tekintetében. 3

8 Uo. 56., Kat. 437. 3

9 Uo, 4

0 Uo. 38. kép. 4

1 Uo. 200., 175. kép., Kat. 744,