Folia archeologica 31.
H. Kolba Judit: Vésett gótikus talpas keresztjeink
250 H. KOLBA JUDIT nódusza az érett gótikus művészet jellemző jegyeit viselik. A kereszt mellett, ágakon, két álló, öntött szobor, Mária és Szt. János alakja, kiváló öntőminták után készülhettek, szinte túl szépek a kereszt többi részéhez. A Nyári kereszt korpuszára és az alatta kidolgozott erezett díszítésre legjobban a szintén poprádi másik talpas kereszt kidolgozása hasonlít. 2 4 Készítési ideje a XV. század 60 —80-as éveire tehető, a Mátyás kori ötvöstárgyak gyakori díszítése a hólyagosan domborított nódusz (gyakran persze az egész ötvöstárgy, cibórium, ill. kehely 2 5), mely a magas talp domináló pontja. A kereszt mérete 1—2 cm-el magasabb, mint az eddig tárgyalt kereszteké. Az előoldal ( 13. ábra ) evangelista szimbólumai ebben az esetben is vésettek, technikailag talán a legközelebb állnak a Nyári kereszthez. A korpusznál esetleg azonos öntőmintát feltételezhetünk, alatta pedig teljesen egyező, hullámos, fadeszkát utánzó belső kereszt rajza látszik. Fennmaradt XV. századi talpas keresztjeink közül egyedül ezen van sugaras lemezekből koszorú a keresztszárak tövénél (a korpusz körül). A hátlap gazdag sodronyzománcos díszítése ebben az esetben nem tartozik a keresztek hasonlóságai közé, de említésre méltó, mert sodronyzománc csak ezen a talpas kereszten fordul elő a korabeli anyagban. Középen, igaz, préselt lemezen, szintén a Madonna ismerhető fel. A hátoldal vésett indadíszítésének legközelebbi, értékes párhuzama a Csicsón (Somogy m.) szántás közben a múlt század végén talált talpas kereszt. 26 Magassága hasonló, akaréjosteret egyenletesenkitöltő vésett lombdísz (14. ábra ) azonos mintakép két változatára enged következtetni. Különbség az indák számában van : a csicsói kereszten egyetlen, gazdagon vésett levelekkel borított indaszál tekeredik, s a rajta levő levelek is valamivel nagyobbak, „lombosabbak", mint a Nyári kereszten. Továbbá ezen a lemezen csak vésett levelek láthatók a karéjokban is, itt mindenütt még gazdagabb díszítményekkel, vésővel ábrázolt árnyékolással. Igen érdekes az indák összefonódása a korpusz alatt: a négy irányból érkező ágakból kör alakú, mélyített véséssel, belül gazdag levelekkel készült, kihangsúlyozott kerek terület adódik. Azt azonban meg kell említeni, hogy ez a minta biztosan nem korpusz alá készült, hiszen a későbbi, kicsi korpusz a legszebb részein takarja el a középső területet. A talpas kereszt hátlapja teljesen sima, későbbi pótlás lehet, az elveszett eredeti előlap helyén. így egy gondos átalakítás tanúi lehetünk: az egykori kereszt vésett, lombdíszes hátlapját javításkor előlappá tették, s korábbi, méretében jóval kisebb korpusszal díszítették, mint amekkorát ekkora keresztekre tenni szoktak. Igen szép a kereszt egyszerű, de jellegzetes talpa is, talán ez is egy lehetőség a Nyári kereszt elveszett talpának elképzelésére. 2 4 Vétel az előbbivel együtt. Ltsz.: 1904.6.2. Mérete: m.: 39, talp m.: 13,8X13,1 cm.; Éber L., i.m. 100- 104. 2 5 Hólyagdíszítéses kelyhek a MNM-ban: 1892.28.1., 1894.57., 53.21.; cibóriumok: 53,20., 1898.40.1., 53.19. 2 0 Ltsz. 1898.40.2. Poles Béla találta Csicsón (Somogy m.) a Póczai dűlőben, szántás közben. A MNM-ba a Somogy megyei alispán közvetítésével került 1898-ban. Mérete: m.: 27,1, sz.: 13, tá.: 11,7X 10x5 cm. A kereszt m. : 15,2 cm. A korpusz mérete: 4x3,9 cm. Közölve: MihalikJ., Arch.Ért. 18(1898) 215-225.
