Folia archeologica 31.
Lovag Zsuzsa: Árpád-kori pecsétgyűrűk. I.
ÁRPÁD-KORI PECSÉTGYŰRŰK 231 kereszt függőleges szára mellett fölül egy-egy csillagot, alul pedig 1 — 1 kis ágacskát véstek rá, félhold nincsen 4 9 (4. ábra 11). Földmunka során a Pest megyei Szánkon találtak egy ezüst gyűrűt, Árpádkori edénytöredékek kíséretében. Vékony huzalkarikája s nagyméretű pecsétlőlapja van, amelyen igen sekély vésetű — pecsétlésre aligha alkalmas — kiszélesedő szárú kettőskereszt van, a szárak tövénél levő átkötések sugárként meghosszabbodnak 5 0 (4. ábra 12). Egy, állítólag Temesváron előkerült gyűrűt csak a kettőskeresztes pecsétkép alapján sorolunk ide. Az egykor aranyozott, ezüstből készült huzalabroncsos gyűrű feje háromszögletű pajzs alakú volt, amelynek alsó sarka lekopott. Pecsétlőlapján háromszögletű vonalkeretben egyszerű, vésett kettőskereszt van. A vésett pajzsalak körül a szögleteknél egy-egy kör alakú rozetta, az oldalak mentén vonalas díszítés látható 5 1 (4. ábra 13). A különös alakú gyűrűt a körirat nélküli kettőskeresztes pecsétképen kívül elsősorban formája alapján keltezzük a 13. századra. A tatárjárást megelőző korszakból maradt ránk ugyanis néhány olyan magánpecsét, amelyeken maga a typárium volt pajzs alakú. 5 2 Igaz, ezek nem gyűrűspecsétek, de egy hasonló formájú gyűrű is van a Nemzeti Múzeumban, amelyet körirata alapján szintén a 13. sz. első felére keltezhetünk. 5 3 A század második felében is előfordul a pajzs alakú pecsét, de ritkábban, úgy látszik, a tatárjárás előtt volt nagyobb jelentősége. 5 4 Végezetül még egy sokszor közölt arany pecsétgyűrűt szeretnék említeni, amelynek kerek pecsétlőlapja közepén vésett, szembenéző férfi arcmás van, fején függőleges rovátkolásokból álló lapos fejék. Ezt a gyűrű első ismertetője diadémnak nevezte, Hlatky Mária később hajnak nézte. 5 5 Az arcot körszakáll veszi körül, álla alatt ráncos, kendőszerű díszítmény van. Lapidáris majuszkulákból álló körirata — -f IANVS — alulról indul, a szókezdő kereszt a pecsétlőlap alján, az áll alatt helyezkedik el. Meglehetősen egyenetlenül elhelyezett betűit nem választja el keret a középső mezőtől. A gyűrű abroncsa a fej két oldalán kiszélesedik, díszítetlen 5 6 (4. ábra 14). A gyűrűt a betűtípus alapján Nagy Géza, s nyomában Hlatky Mária a 12. sz. elejére keltezte, tulajdonosát pedig Kálmán és II. István hasonnevű nádorispánjával azonosította. Véleményem szerint ez a kormeghatározás túlságosan korai, a gyűrűn szereplő betűk mindegyike megtalálható ebben a formában a következő szá4 9 MNM, ltsz: 1932.51. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 1,4X1,5 cm. 6 0 MNM, ltsz: 1932.28.4. Ezüst, pecsétlőlap átm.: 2 cm. 5 1 MNM, ltsz: 1910.99. Ezüst, aranyozás nyomaival. Pecsétlőlap átm.: 1,5 cm. Lelőhelye állítólag Temesvár. 5 2 Kumorovitz В., i.m.(1936) 56; 22,26,27,31.kép 5 3 MNM, ltsz: Cim.Sec.I.VIII.23. — A pajzs alakú pecsétlőlapon középen ugyancsak pajzsalakú keretben nemzetségi címerkép van. A gyűrűre e dolgozat folytatásában, később fogunk visszatérni. 5 4 1274-ből, OL D1.878. — Kumorovitz В., A magyar pecséthasználat története a középkorban. Kny. a Jászóvári Premontrei kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziuma 1943 —44-i évkönyvéből (Budapest 1944) 85, VII.t.48.; Kumorovitz В., i.m. (1936) 56. 5 5 Nagy G., Arch.Ért. 13 (1893) 432 — 433.; Magyar Művelődéstörténet I. (Budapest é.n.) 176.; Hlatky M., i.m.22, I.t.12. 5 6 MNM, ltsz: 1893.67. Arany, pecsétlőlap átm: 1,4 cm. A Szolnok megyei Besenszögön, földmunka során került elő.
