Folia archeologica 31.
Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong
212 FODOR ISTVÁN korongokat ugyanis megtaláljuk a nyenyecek, permiek 14 7 és obi-ugorok 14 8 néprajzi anyagában, valamint a Tomszk melletti baszandajkai X —XVIII. sz.-i szamojéd 14 0 valamint a Szalehard melletti XVII —XVIII. századi osztjáknyenyec temetőben. 15 0 Az óvó-védő amulettek hajfonathoz való kapcsolásának nyilvánvalóan abban az Eszak-Eurázsia-szerte elterjedt hiedelemben vélhetjük magyarázatát, amely szerint a haj a nő testének mindenkor legtisztább része. 15 1 Az obi-ugorok hite szerint a negyedik lélek madár alakjában a hajfonaton tanyázik s ezzel lehetnek kapcsolatban a madáralakos varkocsdíszítő korongok. 15 2 A varkocsok és vendégvarkocsok korongokkal való díszítésének már az i. e. III. — II. századi Káma-vidéki pjánobori (vagy csegandai) műveltség temetőiben is nyomára akadunk, 15 3 s nem kizárt, hogy ezt a szokást a magyarság még az ősi finnugor környezetből örökölte s őrizte meg pogány léte végéig. Visszatérve a tiszasülyi korong ábrázolására, annak gondolati hátteréről bizonyára azt sejthetjük, hogy szintén valamilyen óvó-védő szerepet tulajdoníthattak neki, s viseletét is varkocsdíszként rekonstruálhatjuk. A kaukázusi lovas függőkről, illetve korongról ugyan azt is feltételezik, hogy férfi harcosok vagy éppenséggel az alán fejedelmi druzsina jelvényei voltak. 15 4 Igaz ugyan, 14 7 Vö. Gribova, L.S., Permskij zvernyij stíl'. (Moskva 1975) XX, XXIIl.t.; Homic, L.V., Nency (Moskva-Leningrad 1966) 130. 14 8 Vahter, T., i.m. 14U.1, 142.t.5, 143.t., 150.1.1-2.; Golovanova, N.M., Hantyjskie bljahi v sobranii Gosudarstvennogo Istoriceskogo muzeja. Ezegodnik GIM 1960. (Moskva 1962) 138—139, 1-2. kép.; ifj. KodolányiJ., Ethn. 78 (1967) 392-394. 14 a Grinevic, K.É., (Red.) Basandajka. (Tomsk 1947) 30,76, 78,153- 154,66.t, stb. Vö. Fodor /., Arch.Ért. 103 (1976) 284-285. 15 0 Mogil'nikov, V.A., Élementy drevnih ugorskih kul'tur v materiale hantyjskogo mogil'nika Halas-Pogor na Obi. Arheologija i étnografija Baskirii.II. (Ufa 1964) 267,269.; Dienes /., A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik, 103.7.kép. — Hasonló küllős korong került elő a Volga-melléki XIII—XIV. századi novonyikolszkojei egyik későnomád (kun) sírban is, az öv tájékán: Komanceva, Л..У., Les sépultures nomades tardives du cimetière de Novonikolskoë. In : Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Stud.Arch. 6. (Budapest 1977) 328, 357, XIV.t.3., valamint egy XVIII. századi tuvai lovassírban: D'jakonova, V.P., Pozdnie archeologiceskie pamjatniki Tuvy. In : Trudy Tuvinskoj kompleksnoj archeologo-étnograficeskoj ékspedicii.II. (Moskva —Leningrad 1966) Ill.t.14. Ritka előfordulásuk arra utal, hogy e korongok nem voltak népszerűek a késői nomádok körében. A néprajzi anyagban az említett finnugorokon és szamojédeken kívül főként a kelet-szibériai népek viseletében találjuk meg őket (ruhadíszként): Ivanov, S.V., Ornament. . . 361,363,407. 15 1 Vö. Dienes I., A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik, 101. — E hittel lehet összefüggésben az a szinte egész Eurázsiában elterjedt és a szkíta kortól megfigyelhető szokás, hogy férjük halálakor az özvegyek varkocsukat levágták és a férfi sírjába dobták. A hajfonat levágása alighanem a nő jelképes feláldozása lehetett. Vö. László Gy., HMNÉ 458 - 459,480.; Dienes I., Arch. Ért. 86 (1959) 149.; 96 (1969) 116 stb. 15 2 Munkácsi В., VNGy II. 365,;Cernecov, V.N., Predstavlenie о duse u obskih ugrov. TIÉ 51. (Moskva 1959) 137-138. 15 3 L. a csegandai temető 15. és 25. sírját, ahol a varkocsba font függesztószíjat ugyanúgy apró veretekkel díszítették, mint a bashalmi temetőben: Gening, V.F., Istorija naselenija udmurtskogo Prikam'ja v p'janoborskuju epohu. II. VAU 11. (Sverdlovsk—Izevsk 1971) 10,14; Dienes /., Arch.Ért 96 (1969) 117. (A masszív pjánobori korongokat azonban valószínűleg főként a női felső ruhára varrták: Gening, V.F., VAU 10.1970, 35-38.kép.) — E viseleti hasonlóság mellett figyelemre méltó, hogy a későbbi, lomovátovói korongok közt feltűnnek a mi négy karikából álló korongjaink (pl. Bashalom, Halimba) közeli másai is: Erdélyi— Ojtozi-Gening., i.m. XC.t.4, XCII.t. 12.; Goldina, R.D., i.m. 83,48.t.4-5. Hasonló korongot leltek a Scurgut melletti VIII—XI. századi obi-ugor Barszov gorodoki temető 10. sírjában is: Arne, T.J., Barsoff Gorodok. (Stockholm 1935) 100,28.kép. 15 4 Afanas'ev, G.E., i.m. 38.; Kovalevskaja, V.B., i.m. 120.
