Folia archeologica 31.
Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong
HONFOGLALÁS KORI KORONGJAINK 211 elő. 1 3»14 0 Ebből minden bizonnyal arra következtethetünk, hogy a varkocs díszei lehettek. Hasonló viselési módra gyanakodhatunk a tankejevkai temetőben is, ahol 6 db négyküllős bronz és egy hatküllős rosszezüst korong került elő, zömmel vállon vagy a mellen. 14 1 A VI —VIII. századi Káma-vidéki lomovátovói műveltség hasonló korongjait hajfonatdíszként is, 14 2 övdíszként is 143 használták. Az ősmordvin (X —XI. sz.-i) krjukovo-kuzsnovói temető 551. sírjában az övről jobb oldalt függ. 14 4 A leletkörülmények fenti - távolról sem teljes - felsorolása nem hagy kétséget afelől, hogy a későavar és magyar korongok keleti párhuzamait az öv és nyilván a tarsoly és a varkocs díszítésére, valamint bizonyára nyakban viselt függőként is használták. Az avaroknál öv- és tarsolydíszként való használata volt általános, talán a későavarság alán és bolgár-török népelemeinck körében. 14 5 A honfoglalóknál viszont varkocsdíszként szolgáltak, amelynek előzményeit szintén fellelhetjük, mind a szaltovói, mind a kaukázusi alán, 14 6 valamint a volgai bolgár és különösképp a lomovátovói finnugorok sírjaiban. Hogy a magyarságnál miért ez a korongviselési szokás terjedt el; talán a finnugorság hasonló szokásával magyarázható. A varkocsot és a vendég-varkocsot díszítő 139-140 Merpert, N.Ja., Materialy po arheologii Srednego Zavolz'ja. MIA 42. (Moskva 1954} 126, 39/1. kép. 14 1 Kazakov, E.P., i.m. 116, XVII.1.18 —20, 118.; Khalikova, E.A.-Kazakov, E.P., Le cimetière de Tankeevka. In: Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Stud.Arch. 6. (Budapest 1977) 100 (172. sir), 118 (300a. sír), 136(481.sir), 139(512.sir), 145(584.sir), Xla.t. 8, XVa.t.l 1, XVIIb.t.ll, XLII.t.15, XLVI.t.3.; Fodor /., Bolgár-török . . . 100,14/15- 17. kép. 14 2 Erdélyi I.— Ojtozi E. — Gening, V., Das Gräberfeld von Newolino. AH 46. (Budapest 1969) 27,61,76, IX.t.5, XXX.t.9, (34.68. sír).; Gening, V.F., Demenkovskij mogil'nik — pamjatnik lomovatovskoj kul'tury. VAU 6. (Sverdlovsk 1964) 129-131, 142,1 1.t. 1,3,5. (13a, 19,20,118,118a. sír). Nem tarthatom itt feladatomnak a teljes leletanyag egybegyűjtését, csupán a viselet szempontjából értékelhető néhány újabb ásatás anyagára hivatkozom. A korongok (és általában a lomovátovói ékszerek) tipológiájáról és keltezéséről Id.: Goldina, R. D., Mogil'niki VII—IX vv. na Verhnej Käme. VAU 9. (Sverdlovsk 1970) 57—118, különösen 82 —83,47. t. Magáról a műveltségről összefoglalóan: Fodor I., Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. RF 11,15. (Budapest 1973) 66 — 69. 14 3 Erdélyi I. — Ojtozi E.-Gening, V., i.m. 59, VI.t.6. (65.sír.) 14 4 Ivanov, P.P., Materialy po istorii mordvy VIH-XI vv. (Moräansk 1952) XLIV.t.5, XX.t.4. 14 5 Garam Éva a későavarság alán eredetű népelemeivel hozza kapcsolatba a korongok kárpátmedencei elterjedését. (I.m.) Tekintettel azonban arra, hogy egyrészt — tudomásom szerint — a legtöbb korongot szolgáltató tiszafüredi temetőben nem kerültek elő jellegzetes alán katakombasírok, mesrészt pedig e korongok a bolgár-törökség volgai és dunai csoportjánál is elterjedtek, későavar korongjaink viselőiben bolgár-török eredetű közösségeket is gyaníthatunk, akiknek jelenléte történetileg is igazolható. Vö. Szádeczky — Kardoss S., AnTan 15 (1968) 84—87. — A későavar korongok viseletét illetően néhány lelet arra figyelmeztet, hogy esetenként nem az övet és tarsolyt díszítettéK. Az ausztriai mödlingi temető 212. sírjának 5 db. ólomból készült küllős korongját gyöngysorba fűzve a nyakban viselték. Ld. : „Avaren". Katalog der Ausstellung. (Mödling 1977) 37. Az ugyancsak ausztriai zwölfaxingi temető 227. sírjának bronz küllős korongja a mell bal oldalán került elő, s nem lehetetlen, hogy a varkocs dísze volt. Vö. Daim, F., Das awarische Gräberfeld von Zvölfaxing. Fundberichte aus Österreich 16 (1977)106,117. Az sem lehetetlen, hogy az öv tájékán előkerült korongok közt is lehettek varkocsdíszek, hiszen ez idő tájt keleten szokásban volt a derékig érő hosszú varkocsok viselete, amint azt Afrasziab falfreskóin láthatjuk: Al'baum, L.I., Zivopis' Afrasiaba. (Taskent 1975) 23 — 26. 14 6 Vö. Dienes /., Arch. Ért. 96 (1969) 117. 14*