Folia archeologica 31.

Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong

210 FODOR ISTVÁN ten a korongok túlnyomórészt az alánokra jellemző katakomba-sírokban fordulnak elő, a szaltovóiak korongviselése nyilvánvalóan alán jellemvonás lehetett, s az ő hatásukra terjedhetett el szomszédaiknál is. Ezzel magyarázható, hogy bár a zlivki gödörsíros doni-bolgár temetőben nem leltek korongot;

12

6 kis számban fellelhetjük ezt a tárgytípust a volgai

12

7 és a dunai bolgár-törököknél.

128 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy e korongok az iráni nyelvű szarmaták és alánok révén terjedtek el a permi finnugoroknál,

129 ősmordvinoknál,

13

0 a baskíriai bahmutyinói műveltség területén,

13

1 valamint a steppevidéken egészen a Tomszk melletti VI —VIII. századi rjolkai temetőig

132 és a minuszinszki medencéig.

13

3 E korongok főként női sírokból származnak s már a legkorábbi időben amulettként viselték azokat. Viselőik nyilvánvalóan óvó-védő szerepet tulajdonítottak nekik. Jelentésüket tekintve bizonyára általános érvényűnek tarthatjuk Sz. A. Pletnyova meghatározását, aki a napkorong ábrázolását látja a szaltovói példányokban.

13

4 A szóbanforgó küllős korongokkal ugyanis teljesen azonos jellegű ábrázolások jelölik a Napot (esetenként a Holdat is) a szibériai sámándobokon és ongonokon.

13

5 A világnak fényt és életet adó Nap jelképét viselték hát amulettként a szarmaták, majd az alánok lányai és asszonyai, majd később a szomszédos hasonló hitvilágú népek is. A korongok viselési módját azonban nem ítélhetjük egységesnek. Igaz, hogy az ásatási közlemények sem igazítanak el bennünket egyértelműen. Pletnyova sommás leírásából azt tudhatjuk meg, hogy a szaltovói alán katakomba-sírokban a gazdag mellékletű női vázakon az öv vagy a mell tájékán kerülnek elő, majdnem kivétel nélkül 12— 18 év körüli nők sírjaiban.

13

6 Nyilvánvalóan a fej (hajfonat), nyak és az öv díszei lehettek.

13

7 A dunai bolgártörökök novi-pazari temetőjének 38. sírjában a bronz korong a medence bal oldalánál került elő.

13

8 A Vili. —IX. századi volgai bolgár hrjascsevkai női sír két rossz ezüstből készült küllős korongja (közepén a négy küllő növényi díszre emlékeztetően kiszélesedik) a jobb vállcsont és az állkapocs mellett került 12

6 Az egyik szaltovói korongot véltem korábban Zlivkiből származónak: Fodor I., Bolgártörök . .. 105., 60.k.; Ua., Altungarn . . . 28. A szaltovói alán sírokból származó korongokról 1. a 125.j.-ben idézett dolgozatokat. 12

7 L. alább 141.j. 12

8 L. 138. j. 12

9 L. 142-143. j. 1

3

0 L. 144. j. 13

1 Malitov, N.A., Bahmutinskaja kul'tura. (Moskva 1968) 126,135. 13

2 Cindina, L. A., Mogil'nik Relka na Srednej Obi. (Tomsk 1977) 21/15. kép. 13

3 Tallgren, A.M., Collection Tovostine des antiquités préhistoriques de Minoussinsk. (Helsingfors 1917) X.t. 5-6. 13

4 Pletneva, S.A., i. m. 175. — A kereszténység elterjedését szemléltetik azok a korongok, ahol görög kereszt foglalja el az ősibb jelkép helyét. ( Uvarova, A.S., i.m. 83,77.kép.) Nyilván ezekből az amulettekből formálta a térítő Israel püspök mindenki csodálatára a „szent kereszt jelét". Vö. Szalmási P., i.m. 105. Másként: Pletneva, S.A., i.m. 175. 13

5 Ivanov, S.V., Materialy. . . 385, 235. kép, 604, 644, 725. 13

6 Pletneva, S.A., i.m. 176. 13

7 Esetenként pl. bronz dobozkákhoz erősítették őket, amelyek szintén az övön függtek: Artamonov, M.I., i.m. 291. 13

8 Stancev, SL-Ivanov, S., Nekropolát do Novi Pazar. (Sofija 1958) 96, XlII.t. ,XXIII.t.7.