Folia archeologica 31.

Fodor István: Honfoglalás kori korongjainak származásáról. A verseci és tiszasülyi korong

208 FODOR ISTVÁN korong lyukkal ellátott függesztőfüllel rendelkezik. Hasonló viszont a lovas kéztartása: az egyik kéz mindkét esetben a ló nyakán nyugszik (nyilván a szár tartását jelölték ezzel), a kaukázusi lovas másik keze a ló tomporán (talán az ábrázoláson nem jelölt nyereg hátsó kápáján) nyugszik. A pervomajszkojeihez nagyon hasonló lovasábrázolások egész sorát ismerjük a VIII — IX. századi észak-kaukázusi alán sírokból.

1

11 Ezek azonban perem nélküliek. A felerősítésre néha a ló hátán függesztőlyuk szolgál. A ló alakja gyakran szépen megmintázott, jól látható a lószerszám.

11

4 E tárgytípus jellegzetes példája a Franz Hancar által közölt, Bécsben őrzött példány (9. ábra j.

115 Ezen a szép kivitelű, lemezes bronzöntvényen jól megfigyelhető, hogy a lovas egyik keze valóban a féken van, a másik pedig a ló hátán levő kiemelkedésen; talán a hátsó nyeregkápán, bár a nyerget nem ábrázolták az öntvényen. A kaukázusi Csinuhojból származó lelet Hancar szerint melldísz volt. Számunkra rendkívül figyelemre méltó, hogy e lovasszobrocskák egytől egyig szinte minden részletükben megegyeznek (eltekintve természetesen a kidolgozás színvonalától) ; azonosnak mondható a ló és lovas testtartása, s különösen a lovas kéztartását tarthatjuk jellemzőnek, amely ezt az emlékcsoportot megkülönbözteti a hasonló ábrázolásoktól. Az észak-kaukázusiakkal azonos típusú lovas függő került elő a szaltovói műveltség névadó temetőjében, egy katakomba-sírban.

11

6 Mindezek az ábrázolások közvetlenül kapcsolódnak a pervomajszkojei koronghoz, amely pedig a tiszasülyire emlékeztet. Egyetlen ponton vitatható csupán a hazai lelet hasonlósága : a lovas hiányzó keze esetleg felfelé is irányulhatott. (A ló hátán ugyanis nem vehető ki biztosan a kéz csatlakozásának a nyoma, ami esetleg a tárgy rossz állapotával is magyarázható). Ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy talán solymászt mintázott meg a tiszasülyi korong készítője. Hasonló ezüst nyeregtakaró-vereteket leltek az Irtis jobb partján, Tara város mellett feltárt egyik takmikszkojei kurgánban (10. ábra J.

11

7 Emellett a feltevés mellett szólna, hogy a levédiai és etelközi szállásokon élő magyarság ötvösmestereinek 11

3 A pervomajszkojeivel együtt eddig 27 darabot ismerünk, I. Kovalevskaja, V.B., i.m. 115—116.; Kuznecov, V.A., К voprosu... 105. — Kovalevszkaja a lovasfüggőket két csoportra osztja (jobbra, ill. balra nézők): i.m. 115— 116. Tekintettel azonban arra, hogy e két csoport közt semmilyen szempontból nincs lényeges különbség, felosztását itt nem követjük. 11

4 Runic, A.P., Katakombnyj mogil'nik VII-VIII vv. okolo g. Kislovodska. SA 1968/3, 210, 2. kép.; Ua., О konskoj sbruje iz rajona Pjatigor'ja. SA 1973/1, 164, 1. kép. 11

5 Hancar, F., Kaukasische Sprossenfibeln. ESA 12 (1938) 147-148, 11. kép. 1,

0 Got'e, Ju., Zeleznyj vek v Vostocnoj Evrope. (Moskva —Leningrad 1930) 60, 13. kép.; Merpert, JV. Ja., Drevnejsie bolgarskie plemena v Pricernomor'e. In: Ocerki istorii SSSR, III —IX vv. (Moskva 1958) 609 (itt töredékes állapotban).; Afanas'ev, G. E., i.m. 37,9. kép. 11

7 Heikel, A., Antiquités de la Sibérie occidentale. MSFOu 6. (Helsingfors 1894) 84, XXIV.t.2. Heikel a késői középkorra keltezi a leletet, ennek megalapozottsága (a mongoloid koponyák alapján) azonban erősen vitatható. Elfogadhatóbbnak tűnik T. Vahter korábbi keltezése (i. m. 104). A teljességükben máig sem közölt leletek talán a X. század körüli időszakra tehetők, amikor a Középső Irtisvidék még obi-ugor szállásterület lehetett. Vö. Mogil'nikov, V. A., Anan'evskoe gorodisce i vopros о vremeni tjurkizacii Srednego Priirtysja i Baraby. SA 1965/1, 280. T. Vahter szerint az áldozati állatra terítették ezeket a takarókat a szertartás idején. (Uo.) A lelőhelyről Id.: Talickaja, I.A., Materialy к archeologiceskoj karte Niznego i Srednego Priob'ja. MIA 35. (Moskva 1953) 276, No. 224. — A fotót Mesterházy Károly baráti szívességének köszönhetem. A tárgy őrzési helye: Moszkva, Állami Történeti Múzeum, ltsz.: 78607.