Folia archeologica 31.

Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben

168 SZ. GARAM ÉVA teléses mezők, a feltekercselt aranydrót, a felhúzott lemezgömb, a fülbevaló hurkos zárási módja — ha nem is egy ötvöstárgyon, de külön-külön mind — megtalálhatók és jól ismert szerkezeti vagy technikai elemek a VI — VII. századi bizánci ötvösművességben. A dodekaeder alakú felhúzott lemezdísz a fülbevalót a pontusi kultúrkörbe kapcsolná, a kidolgozás azonban egyértelműen arra enged következtetni, bogv az osztopáni fülbevaló eredetét — a fentebb idézett fülbevalókkal együtt — a bizánci ötvösségben keressük. Hasonló felépítésű, de csak granulációval díszített darabot, mint a bizánci ékszeranyag unikumát M.C. Ross közöl Konstantinápoly (?) területéről és a VII. századra keltez.

2

0 Az osztopáni fülbevalót is ebben a században készíthették, avar területre pedig feltehetően a VII. század végi változások során került. 8. Kőbetétes aranygyűrű — Horvátgurab (Chorvatsky Grob — Pozsony megye, Csehszlovákia) (5. ábra la — b ). A gyűrű vétel útján került a Nemzeti Múzeumba.

2

1 A gyűrű széles, lapos aranypántkarikáján futó kutya motívum. A kerek fejrész többszintes, legfelül kerek aranylemez foglalatban kékesszürke üveg betét, körülötte 2 gyöngydrótsor, melyet 6, keskeny aranyhurok köt össze. A gyűrűfej alatt nagy aranygömböcskékkel elválasztott két, gyöngydrótkereteléses aranylap, a legalsó lap a karikához forrasztva. A kőbetétes fejű aranygyűrű szorosan hozzátartozik, mintegy kiegészítő darabja annak a bizánci eredetű ékszerkörnek, melyet a gyűrű legfelső lapjához hasonló felépítésű arany boglárok, melldíszek, gyűrűk alkotnak. Ezt a kört érmek, sirobulusok, más típusú bizánci ékszerek a VII. század végére keltezik.

2

2 Az ékszerkör legtöbb darabja egysíkú: pl. a zsélyi, igari, keceli és ismeretlen lelőhelyű boglárok és melldíszek, a Wien-Liesingi-i gyűrűk,

2

3 az eddig még nem közölt szekszárdi boglár

2

4 és a már ismert persei (Prsa) boglárpár.

25 Többszintes felépítésével eddig egyedi darab volt a Budapest-rákosi temető 19. sírjának boglárja (5. ábra 2), amelyet most, mint a horvátgurabi gyűrű legjobb párhuzamát újra közlünk. 9. Arany csüngők a) Ismeretlen lelőhelyről (5. ábra 3), a Nemzeti Múzeum régi anyagából.

2

6 Két sorban gyöngydrót keret, a mezőben négy, gyöngydrótból hajlított pelta motívum. Bordázott aranylemez fül. 2

0 Ross, M.C., i. m. 67., XLVII.t. 86. 2

1 Vétel Friedrich Bélától. Az eladó bemondása szerint a gyűrűt 1910-ben a Pozsony-megyei Feketevízpusztán, Pozsonytól ÉK -re, Feketevízpusztától 2 km-re, földmunkánál találták. Feketevíz. puszta 1910-ben Horvátgurab határrésze. A gyűrű a MNM Régészeti Osztály Népvándorlás kori Gyűjteményében. Ltsz.: 60.4.1. 2

2 A leletkört összefoglaltam: Arch.Ért. 105(1978) 206-216. 2

3 Uo. 2

4 Szekszárd, Sió-csatorna, 8. sír. A boglárpár aranyozott ezüstből készült. Az adatot Rosner Gyulának köszönöm. 2

5 Tocík, A.-Drenko, J., Vyskum v Prsi na Slovensku. ArRoz 2(1950) 162. 2

6 A csüngő a MNM Régészeti Osztálya Népvándorlás kori Gyűjteményében. Ltsz.: 62.166.10 N 392. Súly: 9,55 g. A tárgy közölt: Hampel, J., i.m. 1Г. 398.