Folia archeologica 31.
Sz. Garam Éva: VII. századi aranyékszerek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben
160 Sz. GARAM ÉVA kövekkel 5 (3. ábra 2 — 3), melyek a derekat összeszorító öv vagy a hajpánt középső részét díszítik, néha pedig a magasrangú nők felső ruházatát, az ún. pallát fogják össze, mint korongos fibulák. Feltehető, hogy a Prónay-boglár is eredetileg valamilyen hasonló funkciót töltött be és pár híján talán avar birtokosai sem alakították át mellboglárrá. A Prónay-boglár keltezésében az ábrázolások, a hasonló technikájú bizánci ékszerek és a tótipusztai lelet segítenek. A római Santa Maria Antiqua templom freskója VI. századi,® a ravennai San Apollinare Nuovo templom mozaikja pedig a VI —VII. századra keltezhető. 7 Az igazgyöngysor dísz kedvelt díszítési mód a VII. századi bizánci ékszereken, gyűrűkön, fülbevalókon. Igazgyöngysor díszíti a glodoszi kincs nagy, kerek, bizánci melldíszét is, melynek mérete, középső ékkőberakása, apró rekeszei, gyöngydrótja különben is nagy hasonlóságot mutat a Prónay boglárral (3. ábra 1 ). Á glodoszi lelet nagy része (Ъ lánc, fülbevalók, melldísz ) bizánci eredetű és а VII. századra keltezhető. 8 A tótipusztai leletet IV. Konsztantinosz érme datálja а VII. század utolsó harmadára és ez adja a legbiztosabb alapot ahhoz, hogy a tótipusztaihoz hasonló, csak annál díszesebb Prónay boglárt, mely eredetileg talán övdísz vagy korongos fibula volt, és minden valószínűség szerint magyarországi lelőhelyű darab, szintén a VII. század végére keltezzük. 2. Ametisztcsüngős arany fülbevalópár (4. ábra 1 — 2). Az ismeretlen lelőhelyű fülbevalópárt a Szépművészeti Múzeum Antik Osztály adta át 1967-ben a MNM-nak. < J Tojásdad alakú fülbevalókarikákon tölcsér alakú aranylemez csüngődíszek gyöngydrótkereteléses, hullámvonalban végződő széllel, nagy csepp alakú ametiszt csüngővel. A csüngőrész a karikához bilinccsel kapcsolódik, melyet oldalirányú mozgásában a karika kitölcséresedése gátol. A fülbevaló karikákon és a csüngőrész felső részén aranydrótok, melyekről a feltehetően igazgyöngydísz hiányzik. Az oldalirányú mozgásában határolt bilinccsel kapcsolódó csüngőjű, nemes ékkővel (leggyakrabban ametiszt, igazgyöngy, karneol) díszített arany fülbevalók jellegzetes darabjai a középavar gazdag leletegyütteseknek. A fentebb ismertetett fülbevalópárhoz hasonló szerkezetű és formájú fülbevalókat Ozora-Tótipuszta, Igar, Kiskőrös-Vágóhíd sírjaiból ismerünk. Hasonló szerkezetű darab a kelegeji leletben is előkerült, a tótipusztaihoz hasonló, arany kereszttel díszített tordírozott nyakpereccel együtt. Egyedülálló az avar kori 5 Legutóbb H.E.F. Vierck foglalkozott behatóan a ruházatokkal : La „chemise de Sainte-Bathilde" à Chelles et l'influence byzantine sur l'art de cour mérovingien au VII e siècle. In : Centenaire de l'Abbé Cochet — 1975. Actes du Colloque International d'Archéologie — Rouen 1978. 549. Fig. 11,4.; Bovini, G., Die Mosaiken von Ravenna. (Milano 1956) XX.t. 6 Vierck, H.E.F., i. m. 542. 7 Bovini, G., i. m. 30. 8 Ross, M. C., Catalogue of the Byzantine and Early Mediaeval antiquities in the Dumbarton Oaks Collection. II. (Washington 1965) XLV.t.72.; XLVII.89. (igazgyöngy díszekhez).; Smilenko, A.T., Glodosskie sokrovisca. (Kiev 1965) III.t.2., 50-51. 9 A fülbevaló eredetileg a Herzog gyűjteményben volt, majd az Iparművészeti Múzeumba került. A MNM Régészeti Osztályán a Népvándorlás kori Gyűjteményben. Ltsz.: 67.4.4. N 869. Súly: 9,65; 9,64 g — ametiszttel együtt. A fülbevalópár leírása közölt: Oroszlán Z- ~ Dobrovits A., Antik kiállítás. Vezető. (Budapest 1947) 27. No. 9.
