Folia archeologica 30.
Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról
68 KOVÁCS TIBOR nak 3 5 legidősebb emlékei közé sorolható. 3 6 Az elmondottak alapján a 8. sír középső bronzkorunk utolsó szakaszának (koszideri időszak) kezdetére tehető. 3 7 Ez viszont tulajdonképpen az egyetlen biztos időrendi támpont a sír arany tárgyainak keltezéséhez. Ugyanis a gyűrűk (5. ábra 2-3) korszakhoz nem köthető, általánosan elterjedt ékszerek közé tartoznak, míg a hajkarika (5. ábra 1 ) különböző nagyságú és formájú változatait a Kárpát-medence legtöbb korai és középső bronzkori népe használta. A számos, részletes analízisre épülő feldolgozás ellenére, 38 a tiszapalkonyai példány önmagában nem keltező értékű. Ritkaságát poncolt díszítése adja. 3 9 Végül: a kúp alakú ruhadíszekhez (5. ábra 4-7) hasonlóak e korból csak az alább tárgyalandó szerencsi leletből ismertek. A tiszapalkonyai temetőrészlet sírjai - a legkorábbi időszakot kivéve — átfogják a füzesabonyi kultúra életét késői, bodrogszerdahelyi fázisának kialakulásáig. A temetkezések feltételezett sorrendje: legkorábbi a 2-4., ezektől fiatalabb az 1. és 6. sír, míg a legkésőbbi az 5, 7-8. sír. Tis^afüred-Majoroshalom A több mint egy évszázada ismert Ásotthalom nevű teli telephez tartozó temetők területén 1965-1972 között a füzesabonyi kultúra több mint 600 sírját tártuk fel. 4 0 Ezeknek alig több mint 2 százalékában, 14 sírban kerültek felszínre arany tárgyak. A leletek típus-skálája viszonylag szúk keresztmetszetet mutat: 1-3 darab tömör, egymásra hajló végű hajkarika 10 sírban fordult elő; egy feldúlt sírban 13, különböző nagyságú, kónikus gyöngyöt és 2, huzalból tekercselt spirálcsövet találtunk; 7 sírban kerültek felszínre eddig ismeretlen formájú és rendeltetésű (legalábbis számunkra ismeretlen), 3-4 cm hosszú, 7-8 mm széles aranylemezek (7. ábra). i l Utóbbiak közül — hosszanti oldaluk mentén — mindegyik lemez visszahajlított. Egyértelmű, hogy e kis tárgyak bőr vagy nemezszerű anyag rátéteként szolgáltak. А В 52. sír három lemezének végein megfigyelhető lyukpárok jelzik, hogy ezeket még szegecsszerű tárggyal is a bőrhöz erősítették (8. ábra). A többinél csupán a szélesebben visszahajlított lemezrész töltötte be ezt a funkciót. Minden lemezt trébelt pontokból alkotott, a hosszanti oldalakkal párhuzamosan futó minta díszíti. A tárgyak funkciójának meghatározásához 3 5 Kemencéi T., Arch. Ért. 90(1963) 169-182.; Kovács, T., FA 28(1977) 60-61. 3 6 A tárgyalt területen a koszideri időszak részletes feldolgozásának újabb bázisanyagát a tiszafüredi temető mintegy másfélszáz, e korszakba tartozó sírja képezi. 3 7 Kovács, Г., Acta Arch. Hung. 27(1975) 303-308. 3 8 Zabaria, E., Oie Lockenringe von Särata-Monteoru und ihre typologischen und chronologischen Beziehungen. Dacia 3(1959) 103-134.; Trogmayer, O., MFMÉ 1966-1967.21-24.; Mozsolics, A„ Goldfunde. . . 19-22.; Hansel, В., i. m. 113-115.; Kovács, T., FA 27(1976)60-62. 3 9 A tömör hajkarikák között igen kevés a díszített példány. Az általunk bemutatotthoz hasonló, körbefutó pontsor díszíti az egyik magyarberényi (Biia) hajkarikát (Mo^so/ics, A., Goldfunde. . . 21., 19. t. 5.) és egy szepcscsütörtökön (Spissky Strvtok) talált példányt (Bartoпек, A.-Vladár, ]., Zu den Beziehungen des ägäischen, balkanischen und karpatischen Raumes in der mittleren Bronzezeit und die kulturelle Ausstrahlung der ägäischen Schriften in die Nachbarländer. S1A 25(1977) 376.). 4 0 Vö. Kovács, T., Tumulus culture. . . 5-8. 4 1 Az alább tárgyalt aranylemezek a következő sírokból származnak: В 52, В 66, В 78, D 304, D 315, D 327 és szórvány az LIII. szelvény valamelyik feldúlt sírjából.
