Folia archeologica 30.
Kovács Tibor: Középső bronzkori aranylelet Északkelet-Magyarországról
64 KOVÁCS TIBOR megoszlása a következő: 4 férfi (1, 2,5, 6), 1 8 2 női (7, 8), 1 gyermek (4) és egy bizonytalan hovatartozású sír (3). A tiszapalkonyai sírok korának és a temetkezések egymáshoz viszonyított időrendjének meghatározása a jelenleg ismert forrásanyagra építve nem ütközik nehézségbe. Ez mégis csupán provizórikus lehet, hiszen az utóbbi két évtizedben nagyméretű telep- és temetőfeltárások folytak a füzesabonyi kultúra területén. 19 Az új forrásanyag folyamatban levő feldolgozása lehetőséget biztosít az eddigi relatív kronológia korrekciójára, a kultúra finomabb belső időrendjének kimunkálására is. 2 0 Temetőnk esetében a fémmellékletet is tartalmazó sírok tekinthetők kiindulási alapnak. A 2. sír táljának (2. ábra 4) árkolt girlandmotívuma és a vállat díszítő sraffozott háromszög-minta egyértelműen arra utal, hogy a sír a kultúra idősebb emlékei közé tartozik. Mindkét díszítőelem eredete a hatvani kultúrába gyökerezik, 2 1 és a füzesabonyi kultúra korai időszakának kedvelt motívumai közé tartozik. 2 2 Ezt látszik alátámasztani a sír függőleges ill. ferde árkolással díszített bögréje (2. ábra 7-8J' 2 3 és az árkolt bütykökkel ill. függőleges árkolással díszített két korsója is (2. ábra 5, 9). 2 i Ennek alapján a 2. sír a Bóna-féle relatív kronológia szerint a középső bronzkor második szakaszába (füzesabonyi kultúra В periódus) sorolható. 2 5 A lekerekített markolatlapos, négy nitszeggel ellátott tőr (2. ábra 3) nagy területen elterjedt típust képvisel. 2 6 A Mozsolics A. ill. Bóna 1. által kelebiai típusnak 2 7 nevezett fegyverek között jól különválaszthatók a vésett vonalkötegekkel ill. sraffozott háromszög motívummal díszített, többnyire hoszszabb tőrök. Ezek többsége az erdélyi - felső-tisza-vidéki fémműhelyekben készült. 2 8 Legnagyobb számban eddig a füzesabonyi kultúra területéről ismertek: Tiszafüred (3 db), Megyaszó, Hernádkak, Bárca III, Bracovce. 2 9 A felsoroltak között - a sír egyéb leletei alapján — a tiszapalkonyai az egyik legidősebbnek tekinthető példány. A többitől eltérő vál-lapjának rombusz-sorokból alkotott 1 8 Ellentmondásosnak tűnik, hogy a tájolás alapján férfisírnak tartható 6. temetkezés része a csecsemő váz (6a sír). Antropológiai vizsgálat után lehet csak a kettős sír rítusbeli jellemzőit reálisan értékelni. 1 9 Vö. Bóna, I., i. m. 167-170.; Kovács, T., Acta Arch. Hung. 27(1975) 303-307.; Va., FA 28(1977) 60-61;. S táncaik I., RF 1:29(1976) 8-9.; Ua., RF 1:30(1977) 6. 2 0 A Bóna I. által kidolgozott belső időrend ellentmondásaira másutt röviden már utaltunk. Vö. Kovács T., Arch. Ért. 104(1977) 279-281. 2 1 Ka/icz, N., Die Frühbronzezeit in Nordstungarn. АН 45. (Budapest 1968) 157-158. 2 2 Bóna, I., 151-152., 158. t. 8., 171. t. 1., Kovács T., Arch. Ért. 100(1973) 157-158., 1. kép 5-6-alul. 2 3 Vö. Bona L, i. m. 152., 157. t. 10., 159. t. 21., 161. t. 9. ill. 160. t. 11., 61. t. 19. 2 4 Uo. 170. t. 4-5., 175. t. 8., 19., 176. t. 4. stb. 2 5 Uo. 151-152. 2f i Szélesebb körű áttekintésben 1. Kovács T., Arch. Ért. 100(1973) 160-162. 2 7 Mozsolics, A., Bronzefunde. . . 54-56.; Bóna, I., i. m. 156-157.; Hansel, В. i. m. 43-44. 2 8 Hacbmann, R., Die frühe Bronzezeit im westlichen Ostseegebiet und ihre mittel- und südosteuropäischen Beziehungen. (Hamburg 1957) 98-99.; Hund/, H.-J., Verzierte Dolche des Otomani-Kultur. JbRGZM 17(1970) 40-43. 2 9 Hájek, L., Zur relativen Chronologie des Äneolithikums und der Bronzezeit in der Ostslowakei. In: Kommission für das Äneolithikum und die Altere Bronzezeit Nitra 1958. (Bratislava 1961) 70-73.; 13. kép 1-2.; Hundt, H.-J., i. m. 40-42., Abb. 2/1, 3-4.; Mozsolics, A., Bronzefunde. . . 55., 3. t. 3., Kovács, Г., Arch. Ért. 100(1973) 161-162, 165.; Vladár,]., Die Dolche in der Slowakei. PBF VI, 3. (München 1974) 38-40., 4. t. 90-91