Folia archeologica 30.

G. Héri Vera: A Spes motívum átalakulása Mária magyar királyné érmének hátlapján

254 G. HÉRi VERA 8. ábra Patientia arca Ludwig Neufahrer érmén, hátlap Abb. 8. Kopf von Patientia auf der Medaille von Ludwig Neufahrer, Rückseite idő is. Habich elég tág időhatárt jelöl meg 1536 és 47 között. De az ezen belüli elméleti időrendben (a felsorolt érmek sorrendjét figyelembe véve) Mária érme az 1536-hoz esik közelebb, mint a negyvenes évekhez. Az Éremtár példányának leltárában egy megjegyzés áll, miszerint az özvegy királynéról 1536-ban több arcképfestmény és metszet készült, s ezek voltak az érem modelljei.

3

2 Probszt viszont azt állítja - hogy Neufahrer mindig természet után mintázott

3

3 Mindenesetre a németalföldi események, a francia-spanyol háború miatt Mária szerepe megnövekedett és alakja egy újabb tragikus történelmi szituáció következtében ismét előtérbe került.

3

4 Leginkább mégis két vonást kell kiemelni, ami véleményünk szerint Neufahrer szerzősége mellett szól. Mint említettük, ő volt, aki az ülő Spes alakját az érmészetben kialakította, és ezen az alakon egy igen jellegzetes vastag alsó arcú nőt ábrázol. Ugyanez az arc tűnik fel Patientia ábrázolásakor (7.-8. ábra). A fej köré tekert haj és lobogó fürtök mintázása is egy kézre vall. Neufahrer ülő Spesének lábfejei igen laposak. A Patientia-alak lábfeje is lapos, de Neufahrer más érmén is feltűnik a lapos lábfej. E két szembetűnő jellegzetességen kívül meg kell még említeni, hogy Neufahrer a prémeket egyenes apró vonalakkal mintázta, és Mária prémes kabátja is ilyen módon van ábrázolva. így a magunk részéről igen valószínűnek tartjuk, hogy a német területen Neufahrer által kialakított ülő Spesből, és a Gebei már említett Taegius érme hátlapján ábrázolt nő mozdulatából alakította ki Ludwig Neufahrer Mária királyné érmének Patientia alakját. 3

2 Ltsz.: 14/876 3

3 Probszt, G., Ludwig Neufahrer. (Wien I960) 28., XVIII-XIX. t. 3

4 Juste Th., Mária magyar királyné, II. Lajos özvegye. (Pest 1866) 54-56.