Folia archeologica 30.

G. Héri Vera: A Spes motívum átalakulása Mária magyar királyné érmének hátlapján

FOLIA ARCHAEOLO

CÍICA XXX. 1979 BUDAPEST A SPES MOTÍVUM ÁTALAKULÁSA MÁRIA MAGYAR KIRÁLYNÉ ÉRMÉNEK HÁTLAPJÁN G. H ÉRI Vera Az ókori mitológia egyik fontos szereplője Spes, aki Pandora hibáját - a kíváncsiságból szabadjára engedett bajt, nyomorúságot, csapásokat - volt hivatva ellensúlyozni. Római pénzeken, - bár elég ritkán - álló női alakban ábrázolták, amint egyik kezével felemeli ruháját, a másikban ágat tart.

1 A kereszténység idején már a theológiai főerények közé tartozik, Szent Pálnál együtt szerepel a másik két főerénnyel, a hittel és szeretettel.

2 A korareneszánsz művészetében kristályosodott ki alakja, s a különböző ábrázolásokból lemérhető, hogy bizonyos jegyek már ekkor megszilárdultak, mint az álló nő alakjában való ábrázolás, az összekulcsolt kezek, az ég felé való fordulás. Attribútumai azonban egyre számosabbak lettek. Giottonál

3 még zöld ruhában Krisztus keresztje körül látjuk, de az 1440-es évektől hajó, méhkaptár, vagy kalitka, ásó, sarló, zászló, esetenként virág tartozik környezetéhez.

4 A XVI. századtól álló és ülő alakban egyaránt ábrázolják.

5 Az éremművészetben legkorábban Niccoló Fiorentinonál láthatjuk a Barbara Torelliről 1482-ben készült érem hátlapján,® és a Bernardo del Barbarigot és feleségét ábrázoló, 1488ban készült érem hátlapján.

7 Mindkettőn álló női alakot látunk, összekulcsolt kezekkel, égre tekintő arccal. Fent gomolygó felhők vannak, amelyek mögül sugárzik a nap. A ruhát erősen fodrozza a szél, a körirat: SPERO IN DIO. A művésznek Spes kedvelt hátlapi megoldása lett. Ezt a motívumot használta fel Roberto di Castiglione,

8 Lodovico Pio Morelli,

9 Giuliano Particini,

1

0 Camilla Salviati," 1 Mattingly, H.M.A., Coins of the Roman Empire in the British Museum. (London 1923)XXXVI. t. 3. (Claudius sestercius) 2 Lexikon der christlichen Ikonographie. IV. Hg. v. E. Kirschbaum. (Freiburg 1877) 364. (Továbbiakban: Kirschbaum.) 3 Molsdorf.

; W., Christliche Symbolik der mittelalterlichen Kunst. (Graz 1968)213. Nr. 1057. 4 Kirschbaum, E., i.h. 376. 5 Ripa, С., Iconologie ou les principales choses qui peuvent tomber dans la pensée touchant les Vices et les Vertues sont représentées sous diverses figurées. (Paris 1678) 79. III. 1

1 Hill, G. F., A corpus of Italian medals of the Renaissance before Cellini. (London 1930). 960. sz. 157 t. 7 Uo. 956. sz. 156. t. 8 Uo. 964. sz. 158. t. 9 Uo. 989. sz. 162. t. 1

0 Uo. 996. sz. 163. t. 1

1 Uo. 1012. sz. 166. t.