Folia archeologica 30.
Éva B. Bónis: A brigetioi Gerhát fazekastelep
A BRIGETIOI GERHÁT FAZEKASTELEP A brigetioi (Szőny, Komárom m.) légiós tábortól K-re, ott, ahol az Almásfüzitő felé haladó műút keresztezi a Budapest-komáromi vasútvonalat, állott egy őrház. Egy hosszú ideig itt szolgálatot teljesítő őrről nevezték el a két világháború között a házat, Gerhát őrháznak. A negyvenes években az őrház környékén folytatott régészeti ásatások alkalmával, erről nevezték el a brigetiói katonaváros nagy fazekasnegyedét Gerhát fazekastelepnek ( 1. ábra V.) s a közelben feltárt temetőt Gerhát temetőnek. Barkóczi László közlése szerint „a műút északi oldalán, közvetlenül a vallum mellett egy három periódusú villát ( 1. ábra I.J ásott ki Radnóti Aladár. 1 A villától K-re szintén épületek alapjai kerültek elő (1. ábra I\ /.), majd a Gerhát fazekastelep, melynek több kemencéjét Radnóti A. tárta fel 1940-ben. Az ekkor készült helyszínrajz másolatát az 1. ábrán közöljük. Barkóczi L. segítségével sikerült azonosítanunk a Gerhát fazekastelep ásatásánál készült felmérést is 3 (2. ábra). Tekintettel arra, hogy az ásatási napló a második világháború alatt elveszett, e felmérési rajz, az alábbiakban Barkóczi idézőjelben közölt akkori megfigyelései, valamint a MNM Régészeti Osztály rómaikori naplója alapján írhatjuk le a Gerhát fazekastelepet. Sajnos nem jelent meg nyomtatásban Póczy Klára disszertációja, melynek kivonatából tudjuk, hogy a Gerhát fazekastelep anyatát összevetette a temetők és más fazekastelepek anyagával. 5 Miután ő ebben a terra szigillátákkal részletesen foglalkozott, jelen ismertetésben elsősorban az egyéb cserépanyagot írjuk le, a terra szigilláták esetében Gabler Dénes rövid meghatározásait közöljük." A Gerhát fazekastelep kérdését az alábbi közleménnyel nem tartjuk még lezártnak, hanem fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy ma mi található meg a Nemzeti Múzeumban ebből az 1940-ben végzett jelentős ásatásból. A fa^ekastelep feltárása ,,A fazekastelepen hat kemence került kiásásra (2. ábra), ebből az I, II, III, IV, VI számúak fazekaskemencék voltak, az V. számúnak nem volt rostélya. A fazekaskemencék területét elplanírozták, területe fölé egy, vagy több épületet emeltek. A fazekastelepen nem volt semmi olyan nyom, amely erőszakos pusztításra utalt volna." I. és II. kemence (3. ábra 1-2) „Csak töredékekben maradtak meg, ezeket már a római korban felhagyták, a sok használattól tönkrementek. Kerek kemencék voltak közös fűtőtérrel. Az I. és II. kemencénél kettős tapasztású rostélyt találtunk, a kettő között folyami homok volt."
