Folia archeologica 29.

Alice Sz. Burger: Későrómai éremlelet Mernyéről

KÉSŐRÓMAI ÉREMLELET MERNYÉRŐL Mernye (Somogy m.) Pödöri-dülőben 1968-ban Kovács István hegesztő és Tóth Sándor 115 db későrómai kisbronzot talált, amelyeket beszolgáltattak a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum számára. Ezt követően Draveczky Balázs kiszállt a helyszinre és műszeres kutatással még 266 db érmet hozott felszíne, így az éremlelet összesen 381 db-ot tesz ki.

1 Az érmek környezetében edény vagy egyéb tárolási lehtőségre utaló nyom nem került elő, valószínű, hogy textil- vagy bőrzacskóban rejtették földbe az érmeket. Az éremlelet legkorábbi példányai IMP С M AVR PROBVS A VG RIC 676 FELICITAS AVG XXI CONSTANTIVS NOB CAES SACRA MONET AVGG ET CAESS NOSTR TT. Probus antoninianusa 276-282 évek között került forgalomba. Szinte kivétel nélkül kimutatható az ismert IV. századi éremleletekben l-l jóval korábbi, III. századi veret.- Mernye esetében ez a „nyitó" érem Probushoz köthető. I. Constantius ticinumi verdéből származó follisa eddig egyedül áll, Aquileiaból ismerünk hasonló típusú veretet, RIC 30a, 299-ből, vagy V AQP-T AQP-Г RIC 32a, 301-ből. A feldolgozott mernyei éremlelet összetétele a következő: Probus 1 db I. Constantius 1 db I. Constantinus - Julianus 233 db (61,15%) I. Valentinianus - Valens - Gratianus 146 db (38,22%) összesen: 381 db A leletegyüttesből kiemeljük Crispus érmeit. A pannóniai emlékanyagban I. Constantinus és Minervina szerencsétlen sorsú fiának érmei elvétve fordulnak elő.

3 Ezúttal 4 db található, igen korai évekhez köthetően: Nr. 7 (Londinium, 321322); Nr. 11-12 (Siscia, 321/324); Nr. 13 (szelvény letörött, hátlapi felirata alapján LR ВС 716 Siscia, vagy LBCR 813 Theasalonike 324-330 évek közé helyezhető). Crispus verete még a londiniumi verde miatt is kiemelésre méltó, mert e rövid ideig működő verde terméke az eddig ismert éremfeldolgozásokból nem ismeretes.

4 Ugyancsak ritkaságnak számít Delmatius Arelate-ban vert kisbronza a 335-337. évekhez köthetően (Nr. 43).

5