Folia archeologica 29.

T. Dobosi Viola: A pattintott kőeszközök nyersanyagáról

10 T. DOBOSI VIOLA A LEGFONTOSABB NYERSANYAGOK EREDETÉRŐL

1

5 A feltáráskor és első számbavételkor (leltározás) nincs mód, de a későbbi feldolgozás során sem érdemes minden előkerülő nyersanyagféleségről vékonycsiszolatot készíttetni. A régész többnyire csak szemmel látható és tapintással érzékelhető tulajdonságokat vesz figyelembe, amikor megjelöli a pattintott kőeszközök nyersanyagát. Ezért a leggyakrabban előforduló eszköz-nyersanyagok eredetének, előfordulásának vizsgálatában nem mélyedtünk el jobban, mint amennyire az eredményes gyakorlati felhasználáshoz szükségesnek véltük. A pattintott kőeszközök készítésére felhasznált nyersanyag túlnyomó többsége SiO., alapanyagú. Keletkezés szempontjából két nagy csoportra oszthatók: I. vulkáni tevékenységgel kapcsolatos 1. magmás 2. hidrotermális II. vulkáni tevékenységtől független eredetű kőzetek. I. 1. Vulkáni tevékenységgel kapcsolatos, magmás eredetű az obszidián: kiömlési, effuzív kőzet, a neovulkánikus riolit teljesen üveges változata. Fekete, barnás fekete, ritkán vöröses kőzetüveg, 1-2 % víztartalommal. Nagyon jól megmunkálható, kagylós törésű, átlátszó-áttetsző, az őskorban kedvelt és ismert nyersanyag. Üveges kvarcporfir a legalaposabban vizsgált, pontosabban az egyetlen elemzett nyersanyagféleség.

1" A Vértes-Tóth által összefoglalt eredményekhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy az utóbbi években előkerült leletegyüttesekben ez a nyersanyag legalább annyira domináns, mint a Szeleta-kultúrában. Új lelőhelyei: Sajóbábony-Méhészdűlő (1-2. ábra), Kistokaj-Kültelek, Mályi-Öreghegy.

1

7 így azok a telepek, ahol az üveges kvarcporfirt felhasználták, kb. 50 km-es körzetben körülveszik a természetes előfordulást (3. ábra).

№ A röntgen-diffrakciós vizsgálattal elemzett nyersanyagféleség ladini korú üveges kvarcporfir, jól körülhatárolható természetes előfordulással.

19 Kvarcporfir általában a Föld újkora előtti vulkáni kitörésekor felszínre jutó kőzet. Újkori megfelelője a riolit, kémiai összetételében mindkettő megegyezik a gránittal, ami mélységi kőzet.

2

0 A középső triász fiatalabb, ladini emeletében paleovulkáni tevékenység során a Bükkben homokkőrétegek közé kvarcporfir ékelődött,

2

1 amit Vértes óvatos véleménye szerint nemcsak megtaláltak már a középső paleolitikumtól kezdődően, hanem bányásztak is.

2

2 1

5 A felhasznált irodalom: Papp F .-Kertész P., Geológia. (Bp. 1966); Kovács L., Magyarország regionális földtana. (Bp. 1967); Vadász E., Magyarország földtana. (Bp. 1960); Grasse//)

1 Gy., Ásványi nyersanyagok. Ásványtan II. (Bp. 1970). - Itt is megköszönöm Vörös István segítségét. 1

6 Vértes L.-Tótb L., Acta Arch.Hung. 15(1963) 3-10. 1

7 T. Dobosi V., Arch.Ért. 102(1975) 69. 1

8 A térképvázlat a Balogh Kálmán által szerkesztett, 1963-ban kiadott, a Bükk-hegység és környékének 1: 100 000 léptékű földtani térképe alapján készült. 1

9 Vértes L.-Tótb L., i. h. 2

0 Papp F.-Kertész P., i. m. 76. 2

1 Uo. 2

2 Vértes L.-Tót/j L., i. h.