Folia archeologica 28.

Lovag Zsuzsa: Román kori körmeneti keresztjeink egy csoportjáról

184 LOVAG ZSUZSA váll felé hajlik, jobb csípője kissé kitolódik, lábszárai nem egészen párhuzamosak. Középen elválasztott, párhuzamos fürtökbe rendezett haja a fül mögé fésülve a tarkójára csüng. Szemeit lehunyva ábrázolták, erős pofacsontú ovális arcát tincsekbe osztott (de nem csigásán göndörödő) szakáll kereteli, amelybe belesimul a széles bajusz. Karjai egyenesen, vízszintesen kitárva, hüvelykujja a kézhez simul. Melle teljesen sima, az egyetlen vonallal érzékeltetett mellizmon kívül semmiféle részletet nem ábrázoltak rajta. Térdig érő ágyékkendője középen csomózott, a széles övrészre a csípők fölött félköralakú redő hajlik ki, alul két vésett vonalból álló szegélydísz van. Suppedaneuma nincs, a talpa alatt levő félköralakú lemezzel erősítették a keresztre. A pusztaszentmiklósi feszület sima szegélyével, szárainak üres táblájával mondhatni a forma szűkszavú summáját adja csupán. Egyetlen dísze a fölső száron levő Dextera Domini, amely sehol másutt nem fordul elő a magyarországi emlékanyagban. Ebben a formában - csuklóján ruhaujjal, kifelé fordított tenyérrel, két kinyújtott ujjal áldó tartásban - jellemző motívuma a sváb kereszteknek.

2

9 A corpus korántsem kapcsolódik olyan egyértelműen a nyugati példákhoz, mint a kereszt. A holt Krisztust ábrázolja, a lehunyt szemeken kívül erre utal a korona hiánya és a Dextera Domini megjelenése is.

:i

0 Ez a tudatos ikonográfiái programm azonban kevéssé tükröződik magán a corpuson, és ez határozottan eltér az analóg keresztek összeroskadó, egyértelműen a halott tartást kifejező Krisztusaitól. A merevebb tartást nem írhatjuk az ötvös gyengébb képességeinek vagy járatlanabb formázási gyakorlatának számlájára sem, hiszen a részletek - pl. a kezek és a lábak, vagy a gondosan, egyénien mintázott arc - kialakításában igen fejlett formaérzék nyilatkozik meg. A nyilvánvalóan jelentős ábrázolás- és felfogásbeli különbséget a magunk részéről a helyi hagyományokkal magyarázzuk. Hazai készítésű keresztjeink túlnyomó részén a XII. században még a koronás, frontális tartású élő Krisztus uralkodik, mint a kunszentmiklósin és körén.

31 A test merevségét csak ritkán oldja fel az enyhén előrebukó fej, mint a III. Béla sírjából származó, a század közepén készült koronás corpusé.

3

2 Ebbe a környezetbe tökéletesen beleillik a pusztaszentmiklósi kereszt Krisztus-ábrázolása. Részleteiben is találunk a magyar eredetű tárgyakkal rokon vonásokat. A mell sima tömege, amelyen még a bordák sematikus jelölése is hiányzik, éppen a III. Béla féle corpuson tűnik fel. Jellemző az ágyékkendő egyik részlete is: A középső csomón keresztül felhúzott kendőcsücsök a nyugati kereszteken igen elterjedt, s rendszerint azonos módon kiképzett motívum. Középen magát a ken2

9 Suevia Sacra. Kat. Nr. 79,88,90.; A taldorfi kereszt hátlapján, vésett ábrázolású Himmelbeber, G., Bildwerke . . . 209.; Rajnai táblás végű kereszten is hasonlóan ábrázolva: Kölnische, D., Zum Stand der Forschung der Goldschmiedekunst des 12. Jahrhunderts im Rhein-Maas-Gebiet. In: Rhein und Maas. 2. 196., 2. ábra.; Érdekes megjegyezni, hogy a Dextera Dominit ábrázoló keresztek közt egyiken sincs ékkő díszítés. 3

0 A Dextera Domini ábrázolása a keresztrefeszítési jelenetben az áldozat elfogadásával, Krisztus halálának pillanatával függ össze. Egészen konkrét képi megfogalmazása Lukács evangéliumának: . . . „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet." E szavakkal kilehelte lelkét. . . . Lukács 23, 46.; Réau, L., i. m. 491. •"Legelterjedtebb típusából Valter I. közöl néhányat: i. m. XXIII. t. 5, 6., XXIV. t. 1, 2, 4., XXV. t. 6, 7. 3

2 Forster Gy., III. Béla magyar király emlékezete. (Bp. 1900) 210-211., VIII. t.; Gerevich T., i. m. 200., CCXXI. t. 4.; Kovács É., Művtört.Ért. 21(1972) 5, 7.