Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

BULGARISCHE DENKMÄLER DER TIIEIBGEGEND 169 Ha tekintetbe vesszük Zemplén nevének valószínűleg bolgár-szláv eredetét,

70 akkor úgy tűnik, hogy az ÉNy-i bolgár határok átlépték a Tisza vonalát, s a Mátra, Bükk, Zempléni hegyek vonalánál húzódtak. Közölt leleteink elsődleges jelentőségét abban látjuk, hogy sikerült megtalálnunk a bolgár-szláv lakosság olyan emlékeit, melyek a tervszerű kutatás alapjául szolgálhatnak. Kelet-Magyarország múzeumainak és a terepjárások, ill. ásatások anyagának tüzetes átvizsgálása biztosan újabb lelőhelyek felfedezését fogja eredményezni. E néhány cseréptöredék közlésével csupán arra kívántuk a figyelmet fölhívni, hogy a IX. századi bolgár uralom emlékeinek felkutatására van reális alapunk. 7

0 Kniezsa L, i. m. 417. BULGARISCHE DENKMÄLER DER T H E I ß G E G E N D AUS DEM 9.-10. JAHRHUNDERT Die Frage der Bevölkerung des Gebietes jenseits der Theiß im 9. Jahrhundert beschäftigt die Forscher schon beinahe seit 100 Jahren. Zuerst befaßten sich Historiker, wie P. Hunfalvy, sodann Konstantin Jirecek mit der bulgarischen Bevölkerung dieses Gebietes. In der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen ist die Tätigkeit der Slawisten J. Melich und I. Kniezsa von größerer Bedeutung. Kniezsa hat festgestellt, daß trotz der Beweise der historischen Quellen auf Grund der Ortsnamen östlich der Theiß weder die Ansiedlung der Bulgarslawen, noch der Bulgartürken bewiesen werden kann. Die Untersuchung der archäologischen Denkmäler wurde erst in unseren Tagen möglich. Wie dies I. Bona festgestellt hat, sind uns jedoch die archäologischen Denkmäler der Bulgarenherrschaft nicht bekannt. Die Angaben der historischen Quellen wurden ungarischerseits von A. Nagy und P. Váczy, bulgarischerseits von V. Gjuselev von neuem untersucht.