Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

164 MESTERIIÁZY KÁROLY szerint a fenékig tart. Másik jellemzőjük, hogy anyaguk és kidolgozásuk jó, alakra változatosak. Kivitelük és minőségük magas színvonala fejlett fazekas mesterségre, díszítésük egysége pedig a barbár közösségek erős tradíció-őrzésére utal. A párhuzamok megkeresésére Kovalovszki Júliától kaptam az első ösztönzést, aki felhívta a figyelmemet a debreceni darabbal kapcsolatban a bulgáriai anyagra. Tulajdonképpen ennek a töredéknek kapcsán kezdtem el a bolgár-szláv kerámia és az összegyűjtött Hajdú-bihari kerámia anyag ilyen szempontú vizsgálatát. Nagy segítséget jelentett a meghatározásban bulgáriai tanulmányutam és a bolgár kutatók, elsősorban Zsivka Vazsarova, Sztancso Vaklinov, Dimitar II. Dimitrov, és Alekszandar Kuzev, akiknek szívességéből a legújabb és közöletlen ásatási anyagokat is módomban volt megtekinteni. A debreceni töredékhez legjobban hasonló és minőségét tekintve is legjobb párhuzamokat ÉK-Bulgáriából ismerem, bár teljesen megegyező példányokat nem találtam. A díszítés rendszere kisebb-nagyobb eltérésekkel a fésűs szerszámmal hol sekélyen, hol mélyebben bekarcolt vonalkötegek változatos egymás mellé helyezéséből áll. ÉK-Bulgáriából Karvuna,

2

8 Car Krum (Csatalar),

2

9 Vinica,

3

0 Popina-Dzsedzsovi Lojza,

3

1 Popina-Kaleto

3

2 Krivina

3

3 Gigen

3

4 Pliszka-Aszardere patak mellett

3

5 stb. Ujabban a Balkántól délre is kerültek már elő ilyen edények (Haszkovo, Dimcso Aladzsov közöletlen ásatása). De nemcsak Bulgáriára korlátozódik ennek a kerámiának az elterjedése. Moldvában, Munténiában és Dobrudzsa romániai területén 100-nál is több lelőhelyet ismerünk. Ezek közül kiemelkedően fontos Dridu és Garvan-Dinogetia.

36 Az egyre intenzívebb jugoszláviai kutatások eredményeképpen számunkra rendkívül fontos helyről, Belgrádból is ismertté vált e kultúra.

3

7 E díszítés-típus legkeletibb előfordulását a karnauhovi gorogyiscséből előkerült edénytöredékről ismerjük. Ljapuskin szerint a szaltovoi kultúrában ritkán előforduló díszítés.

3

8 A hajdúböszörményi edény legközelebbi párhuzamát szintén ÉK-Bulgáriából ismerem. A Szilisztra melletti Popina Dzsedzsovi Lozja nevű részén Vazsarova a település 2. sz. házában találta. Színe vöröses, széles vállú. Zömök edény, magassága 16,5 cm, legnagyobb átmérője 18 cm, fenékátmérője 9,5 cm, tehát 2

8 Mircev, M.-Tonceva, G.-Dimitrov, D. I., Bizone-Karvuna. IVAD 13(1962) 66-67. 2

9 Antonova, V., Novi proucvanija v starobälgarskoto ukreplenije pri s. Car Krum (Catalar) prez 1959. Isledvanja v pamet na Karel Skorpil. (Sofija 1961) 131-152.; Dremsi^ova, С., Proucvanija na aula na Omurtag prez 1959 g. Uo. 111-129. 3

0 Toíev, T., Starobälgarski nekropol v casata na jazovir 'Vinica'. INM§ 4(1967) 37. 3

1 Vä^arova, 1., Slavjanski i slavjanobälgarski selista v bälgarskite zemi ot kraja na VI-XI. vek. (Sofija 1965) 37, 56. 3

2 Uo. 133., 91. ábra. 3

3 Uo. 126., 87. ábra. 3

4 Uo. 124., 86. ábra. 3

5 Milcev, A., Razkopki v Pliska zapadno ot vatresnija grad prez 1959 g. Arheologija 2(1960): 3. 30-43. 3

6 Teodor, Gh. D., Contribuai la cunoaçterea culturii Dridu pe teritoriul Moldovei. SCIV 19(1968) 227-278.; Nestor, I.-Zaharia, E., Säpäturile de la Dridu. MCA 8(1962) 622.; Zaharia, E., Säpäturile de la Dridu. Bibi. de Arch. 12. (Bucureçti 1964); Stefan, Gh.-Barnea, I.-Comsa, M. et E., Dinogetia. Bibi. de Arh. 13. (Bucureçti 1967) 134, 81, 96-97. ábra. 3

7 Marjanovic, G., Slavic Beograd. Bale, slav 2(1973) 9-15. 3

8 Ejapuskin, I. I., Pamjatniki Saltovo-Majackoj kultury v basejne r. Dona. MIA 62. (Moskva 1958) 110-112.