Folia archeologica 28.

Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei

158 MESTERIIÁZY KÁROLY A Fuldai évkönyvek és a magyar krónikák adatai voltak Melich János nyelvészeti kutatásainak kiinduló pontja. A IX. századi bolgár lakosság nyelvi emlékeit vélte felfedezni Zemplén, Labore, Bihar, Haram, Nándorfejérvár és néhány folyónév (Küküllő, Krassó) nevében. A folyóneveket még törökül beszélő, bevándorolt bolgárok névadásához kapcsolta.

8 Sokkal óvatosabban fogalmazta meg véleményét Kniezsa István. A rendelkezésére álló szinte teljes helynévanyag alapján biztosan megállapíthatta, hogy a történeti források tanúsága ellenére, a Tiszától keletre, sem bolgár-szlávok, sem bolgár-törökök megtelepedése nem bizonyítható.

9 Flóman viszont nemcsak a Tiszántúl, hanem a Zólyom-erdőtől és a Dunától keletre fekvő terület egész lakosságát bolgár-szlávnak tartotta.

1

0 A bolgár-szláv kérdés legavatottabb magyar kutatója Fehér Géza volt. Véleménye szerint az avar birodalom keleti fele már Krum uralkodása alatt bolgár fennhatóság alá került, s ezért harcoltak Krum csapatai közt avar harcosok is. Kelet-Magyarország bolgár kolonizációját Omurtag idejére keltezte.

1

1 Elsőként kapcsolta be a kutatásba a régészeti emlékeket. Munkássága főleg a bulgáriai ásatások megszervezésére és ottani ásatásainak feldolgozására irányult, de mindig számon tartotta a magyar történelemmel kapcsolatba hozható párhuzamokat. Az ősbolgár és a honfoglalás kori magyar műveltséget közös gyökerűnek tartotta és életének java részében e két műveltség összekötő szálait kutatta.

1

2 1954-ben ifj. Fehér Géza foglalta össze a bulgáriai szláv kerámiára vonatkozó irodalmat, és jellegzetes bolgár kerámiát mutatott be Malak-Pereszlavecből (Kadiköj).

1

3 A magyar történészek közül Niederhauser Emil egy bizonyíthatatlan elméletet újított fel. Krumot a tiszántúli bolgárok vezérének tekintette, s feltételezte, hogy Kubrat negyedik fiának leszármazottja volt. Ennek az elméletnek bizonyítás nélküli megalkotója Sz. P. Palauzov orosz kutató volt, s véleményéhez csatlakozott Petar Mutafcsiev bolgár történész is.

1

4 A tiszántúli bolgár lakosság kérdését kritikusan szemlélte Gvörffv György. Anonymus azon adatát, hogy Kean bolgár vezér szlávokat és bolgárokat telepített volna az ÉK-i Kárpátokig, bizonyítatlannak érezte.

1

5 A bolgár megszállás idejét Orosháza IX. századi történetével kapcsolatban Bóna István is Krum idejére keltezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bolgár uralom régészeti emlékeit nem ismerjük.

1

6 8 Melich /., MNy 17(1923) 73.; Ua., A honfoglalás kori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. 1/6. (Bp. 1925-29) 15-16, 221-224.; Ua., KCsA 1(1921) 169. 9 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. SzIE II. (Bp. 1938) 403, 417, 418, 422. 1

0 Hóman В., Magyar történet. I. (Bp. 1929) 75, 80. 1

1 Fehér G., A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. AH 7. (Bp. 1931) 128.; Ua., A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. (Bp. 1940) 16, 18, 91. 1

2 Ua., StuSl 5(1959) 276-286.; Ua., Kulturni vlijanija na bälgarskoto vladicestvo v madzarsko. Hiperion 3(1924) 4-5, 259-267.; Fehér G.-Göllner A., Magyarok és bolgárok. (Bp. 1942) 1

3 ifi. Fehér G., Arch.Ért. 81(1954) 90-96. 1

4 Palauzov, S. P., Vek bolgarskogo carja Semiona. (S.-Peterburg 1852) 5-6.; Mutafciev, P., Istorija na bâlgarskija narod. I

2. (Sofija 1948) 145.; Ostrogorski, G., Istorija Vizantije. (Beograd 1959) 200.; Niederhauser E., Bulgária története. (Bp. 1959) 16-19. (Palauzov könyvére V. Gjuzelev hívta fel a figyelmemet.) 1

3 György Gy„ Ethn. 76(1965) 425. 1

6 Bóna I., Későrómai és népvándorlás korszak. In: Orosháza története. I. Szerk. Nagy Gy. (Orosháza 1965) 126.; Ua., Acta Arch.Hung. 18(1966) 323-324.; Ua., Acta Arch.Hung. 23(1971) 333-334.