Folia archeologica 28.

Éva B. Bónis: A brigetioi kurucdombi fazekastelep

BRIGF.TIO 141 nek a végén Medusa fej (2. ábra, 14., 6. ábra 5.), a másikon sematikus lófej (2. ábra 17.,6. ábra 2) ábrázolás van. 3. Edény negatívminták és edénytöredékek. Fémedény utánzathoz szolgált az a tálfogó negativ minta (2. ábra 1., 7. ábra 1 a-b), amelyen vázából kinövő indák között a szőlőfürtöket madarak csipegetik. Az itáliai eredetű fémedények agyagutánzatai

3

1'

3

3 a legtöbb katonai fazekastelepen előfordulnak.

3

5'

3

8 Agyagpatera negatívja egy nyéltöredék (2. ábra 4., 9. ábra 1 a-b), a tálhoz tapadó részén díszes indákkal, másik végén kutyafejjel. Az itáliai eredetű patera típus

4

2 agyagutánzata kiváló képviselője az ún. katonai stílusnak.

4

5 Az egyik edényaljon a legio I adiutrix bélyegzőjét találjuk negatív lenyomatban (3. ábra 13). Ez részben meghatározza a fazekastelepet üzemeltető legiot, ezenkívül alkalmat nyújt arra, hogy bemutassuk azt a ritka gyakorlatot, hogy csapattestek bélyegzőjét edényekre, vagy mécsesekre nyomják rá.

4

8"

5

5 A kost ábrázoló, állat alakú edény (11. ábra 1 a-b) ugyancsak hellenisztikus görög örökség, párhuzamait Pannóniában, Galliában

5

6 és a későcsászárkorban Africa-ban

5

7 találtuk meg. Külön említésre méltó az a bélyegző, amely téglalap alakú keretben Psyche-t és Erosokat ábrázol (8. ábra 5). A pecsétlőt egy agyagdarabba nyomták bele, amelynek túlsó oldalán a fazekas tenyerének lenyomata látható. A bélyegző domború pontsoros keretelése Galliára jellemző,

61 fekvő téglalap alakú edényapplikációkat Lezoux-ban helyeztek a díszes bögrék vállára.

6

2 Az Actaeon jelenetes applikáció (3. ábra 8., 12. ábra 2 a-b) előzményeit ugyancsak Lezoux-ban találtuk meg.

6

4 A nagy ökörfejekkel (8. ábra 1-2) és szőlőindákkal díszített edények (8. ábra 3-4) egyedülállóak Pannóniában, ökörfejet és szőlőleveles applikációkat Aquincumban finomabb kivitelben találjuk meg.

68-6

9 4. Terrakotta negatív minták és terrakották. A változatos negatív mintaanyagból kiválik a germán fej negatívja (3. ábra 4),

7

4 a Luna-fejes negatív (16. ábra 4 a-b) és a satyrfejes minta (3. ábra 6., 13. ábra 3a-b). A groteszk maszkhoz ugyancsak Lezoux-ban találhatók párhuzamok ( 13. ábra 2 a-b) .

7

8 A párhuzamként közölt darabok közül jelentős egy bőszájú kancsónyak ( 17. ábra 2). A hengeres nyakon domború szőlőlevél fölül, és a vállon kis, meredtszemű kis maszkok. Ez a kis edénytöredék valószínűsíti, hogy a satyrfejes pecsétlők (2. ábra 6-7) is Brigetioból származhatnak.

8

6"

8

7 Összefoglalás. A kurucdombi fazekastelep anyagáról nincsenek rétegtani megfigyelések, így a telep fennállásának idejét a leletek alapján határozhatjuk csak meg. A legkorábbi darab az a tál negatív töredék (2. ábra 2), amelynek a motívumai a La Graufesenque-i gyár termékeit utánozzák. Ez a dél-galliai gyár kb. 100-ig működött, export termékei hatásukat csak ezután fejthették ki.

8

8 A kurucdombi anyag zöme kapcsolódik a közép-galliai Lezoux importjához, amely Pannóniában Hadrianus idejében indul meg, mint Gabler Dénes megállapította „a városiasodás hozta magával provinciánkban is Hadrianus és az Antoninusok uralma alatti időszakban Lezoux áruinak nagy elterjedését, amely mind mennyiségben, mind pedig az új területen való hódításban megmutatkozik."

8

9 Ugyancsak ő mutat rá arra, hogy Brigetio is erősen kapcsolódik a lezouxi importhoz, s arra, hogy a markomann háborúk után is még egyes lezouxi mesterek szállítanak árut Pannóniába. A kurucdombi fazekastelep anyaga hulladékhalomként kezelendő. A táborépítkezés során készített téglák

9

0 selejt- és törmelékhalmába vágták bele az edényégető kemencéket, s azontúl valószínűleg párhuzamosan folyt a tégla- és edény-