Folia archeologica 27.

Parádi Nándor: A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet

176 PAR

A DI NÁNDOR A Tiszaeszlár-bashalmi Árpád-kori faluásatás sarlóleletét elsősorban összetételében és elhelyezkedésében tartjuk fontosnak. Az Árpád-kori falu egyik agyagkitermelő gödrének betöltésében - a pusztapótharasztiakhoz hasonlóan - egymásra fektetve két sarló feküdt.

1

7 Formájuk egymáshoz hasonló, nyéltüskéje közvetlenül ívelt szélesebb pengében folytatódik. 1974-ben az abaújvári földvár régészeti kutatásakor, a sánc legfelső gerendaszerkezetéből vaseszköz lelet került elő, amelyben két sarló is volt. Formájuk különböző, de az egyiket nagyjából egyenes, kissé tompaszögű nyakával, enyhe íveléssel kezdődő és a hegye felé erősebben ívelt pengéjével a pusztapótharaszti 1. ábra 4-eshez hasonlíthatjuk.

1

8 A Vrsac-crvenkai (Versec, Jugoszlávia) nagyobb vaseszköz- és kovácsszerszám leletből a pusztapótharasztihoz igen közelálló négy sarlót említhetjük. A nyéltüskéhez hosszabb nyaka háromnál tompaszögben, egynél pedig derékszögben csatlakozik.

1

9A lelet korát feldolgozója, a XI-XII. század fordulójára határozta meg.-" Felsorolásunkból annyi kiderült, hogy a vaseszközleletek jelentős része egy vagy esetleg több sarlót is magába foglalt, tehát gyakran előforduló tárgyaknak számítanak. Megfigyelhettük, hogy a Cegléd-madarászhalmiak között és az abaújvári leletben két, a Vrsac-crvenkaiban három különböző formájú sarló volt, s ami a számunkra fontos, hogy a nyéltüskéhez mind a derékszögben, mind a tompaszögben csatlakozó nyakú a pusztapótharasztiakhoz hasonlít. Ebből viszont egyrészt arra következtethetünk, hogy a nyéltüskéhez derékszögben és tompaszögben csatlakozó nyakú sarlókat egyidőben használták, másrészt formai hasonlóságuk alapján a pusztapótharasztiaknak az előbb tárgyaltakkal nagyjából egykorúnak kell lenniük. A vaseszköz leletek hasonló formájú sarlói alapján, a különböző korhatározást figyelembe véve, a pusztapótharasztiakat az Árpád-kortól a későközépkorig terjedő időre állapíthatnánk meg. Mielőtt ebben a kérdésben állást foglalnánk, a vaseszköz leletekhez nem tartozókat is tekintsük át, közülük azokat, amelyek korát biztosabban meg lehetett állapítani. Úgy gondoljuk, hogy tanulmányozásukkal a megoldáshoz közelebb juthatunk. Az avar kori sarlókkal kisebb tanulmányban legutóbb Erdélyi 1. foglalkozott.

2

1 Kialakulását a római korban a provinciák területére helyezi, vizsgálatai szerint az avar kori formák a honfoglalás koráig megmaradtak. Egészen enyhén ívelt, hosszabb előrehajlással kissé erősebben ívelt, és erősen ívelt, rendszerint előrehajló pengéjű sarlókra választhatók szét.

2

2 A IX-X. századra és a honfoglalás korra keltezettek között különböző formájú sarlók fordulnak elő. AIX—X. századra meghatározott Trnovec nad Váhom-i (Tornóc) temetőből enyhébben és erősen ívelt, valamint a nyéltüskétől igen erő1

7 A két sarló és a kézirat tanulmányozását Kovalovs^ki Júliának köszönöm (Adatok Árpádkori falvaink településtörténetéhez. Megjelenés alatt a FontesAH sorozatban). 1

8 A sarló rajzát és a kézirat tanulmányozását Nováki Gyulának köszönöm. Gádor ].— Nováki Gy., Acta Arch.Hung. s. a. 1

9 Baracki, St., Grupni nalazi starosrpskog gvozdenog alata iz Vrsca. RVM 9(1960) 186-195., IV. t. 25-28. 2

0 Uo. 195. 2

1 Erdélyi /., Ethn. 86(1975) 153-163. 2

2 Uo. 154, 162., 2-3. ábra.