Folia archeologica 27.
Tibor Kovács: Későbronzkori aranyleletek a Tisza-vidékről
KÉSŐBRONZKORI ARAN YLELETEK A T I S Z A-V IDÉKRŐL A Kárpát-medence bronzkori népeinek ïjrdély érclelőhelyeire épülő aranyművessége mind a készítmények mennyiségével, mind pedig minőségével, kiemelkedő helyet foglal el a korabeli Európa fémművességében. A kutatás alapvető nehézsége, hogy az aranytárgyak többségét tartalmazó leletegyüttesek nem tekinthetők a szó valódi értelmében autentikus forrásanyagnak, hiszen - néhány kivételtől eltekintve - régészek távollétében kerültek elő, s ezért eredeti összetételük sok esetben nem állapítható meg. Rendkívül kevés az olyan, hitelesen feltárt temetkezés, amely aranytárgyat tartalmaz. Ez indokolja, hogy a Tiszafüred-Ásotthalom nevű teli-telephez tartozó temetők területén végzett ásatások során felszínre került aranyékszerek legérdekesebb darabját, egy csónak alakú részekből álló hajkarikát (1. ábra 1) külön is közreadjuk (Tiszafüred-Majoroshalom), annál is inkább, hiszen egy hasonló, aranylemezzel borított bronz hajkarika (2. ábra 1) a Majoroshalomtól mintegy 600 m-re fekvő Fertőihalom nevű lelőhely egyik későbronzkori sírjából is előkerült. 1" 2 A jól keltezhető tiszafüredi példányok viszont lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum által vásárolt két, ismeretlen lelőhelyű, rendkívül szép haj karika (4. ábra 1-2) és további töredékes darabok (4. ábra 3-4) korát pontosabban meghatározhassuk. A két tiszafüredi hajkarika keltezése, a sírokban elhelyezett bögrék alapján, nem sok kétséget hagy maga után. Mindkét bögre ( 1. ábra 2; 2. ábra 7) a Kárpát vidéki halomsíros kultúra jellegzetes készítménye, s így a tárgyalt hajkarikák készítésének, ill. földbe kerülésének terminus post quem-jét a halomsíros kultúra alföldi térhódításának ideje adja meg. 6 Sajnos, sem a két füles bögre, sem pedig a ,,D" sír többi tárgya, finomabb kormeghatározásra nem alkalmas. Ezért meg kell elégednünk annak rögzítésével, hogy a haj karikákat viselő egyéneket a magyarországi későbronzkor első szakaszában (i. e. 14. sz. vége-13. sz.) temették el. 7 A 0,2 g különbséggel azonos súlyú két, ismeretlen lelőhelyű haj karika (4. ábra 1-2) alakja, szerkezete szinte teljesen megegyezik a tiszafüredi példányokéval. Különösen szembetűnő, hogy mind a négy ékszer felületét hasonló elv szerint elrendezett, bevésett vonalkötegek, ill. V és U alakú élű vésővel beütögetett motívumok díszítik. Ezen túl figyelmet érdemel az is, hogy a két, ismeretlen lelőhelyű darabon előforduló pont - kör motívum a „D" sírban talált bronz hajkarikán is megtalálható (2. ábra 1 ). A felsorolt azonosságok, ill. hasonlóságok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a szóban forgó négy haj karika egy adott kor, konkrétan a halomsíros kultúra korai szakaszának ékszerdivatját reprezentálja. Az új Tisza-vidéki darabok kapcsán áttekintettük a lemezből készült, három csónak alakú hajkarikák többségét. Vizsgálatunk alapján néhány, már ismert feltételezést konkrétabban fogalmazhatunk meg, ill. néhány új megállapítást rögzíthetünk.
