Folia archeologica 27.

István Ecsedy: Két neolitikus idol Kelet-Magyarországról

KÉT NEOLITIKUS IDOL KELET-MAGYARORSZÁGRÓL A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum két hasonló tipusú új kőkori agyagszobrocskát őriz. Mindkettő a Körös-vidékről származik. 1. Lelőhely: Szeghalom-Kovácsdomb. A szobrocska (1. ábra) 1973-ban került elő földmunkák során az ismert újkőkori teli területén.

1 Sematikus női figura, agyagból égetett, vörösesbarna. 2. Lelőhely: Körösladány környéke. Előkerülésének pontos helye és ideje ismeretlen, ajándékozás révén került a múzeum gyűjteményébe.

2 A szobrocska (2. ábra) pelyvás soványítású agyagból égetett, barnásszürke, fekete foltos. A bemutatott idolok megformálásuk és díszítésük alapján egymáshoz kulturálisan közelálló daraboknak tekinthetők. Legközelebbi párhuzamaik a MiskolcFűtőház,

3 Polgár-Tikos,

4 Tiszadada-Kálvinháza

5 lelőhelyeken kerültek elő.

0-11 Ebbe a körbe sorolható a Korek József által is említett sarovcei

1

2 és a TószegKucorgó lelőhelyen talált töredék.

1

3 Közeli analógia a Lastovce bükki telepén talált lapos idol.

1

4 Az említett analógiák részben a bükki kultúrához sorolhatók, s a kutatás korábbi szakaszában ezekkel a leletekkel kapcsolatban is a bükki és a tiszai kultúra kölcsönhatásai kerültek szóba.

1

5 A magyarországi újkőkorkutatás újabb eredményei módosították ezeket a megállapításokat. Tisztázódott, hogy míg nyilvánvaló szinkronizmus áll fenn a bükki kultúra és az alföldi vonaldíszes kerámia késői csoportjai, így a tiszadobi, szilmegi és szakáiháti csoport között, a tiszai kultúra kialakulása csak a bükki kultúra legvégső szakaszával lehet párhuzamos.

1" Ilyenformán nem látszik valószínűnek, hogy a borsodi,

1

7 Polgár-tikosi, Miskolcfűtőházi stb.

1

8 idolokat a tiszai kultúra hatására készítették volna a bükki területen.

1

9 Sokkal inkább feltételezhető, hogy ez az alapjában egységes jellegű ábrázolásmód a kelet-magyarországi középső neolitikum folyamán bontakozott ki.

20-2

7 A körösladányi idol szakáiháti jellegét az arcábrázolás sajátosságai is tükrözik. Az arc jelzése ezen a szobrocskán pontosan megfelel a szakáiháti csoport ismert "M" motívuma fölött az arcos edényeken található vonásoknak.

2

8 Az arcos edények másik típusával kapcsolatos a szeghalmi szobrocskán az arcot keretező vonaldísz, amit a Füzesabony-Kettőshalom

2

9 és Tiszavasvári-Paptelekhát

3" lelőhelyeken előkerült arcábrázolásokon szinte azonos formában találunk meg.

31-33 A szeghalmi idol alapján velük kapcsolatba hozható idolforma kialakulásának kérdésére a terület korai neolitikumának kutatása adott választ (Méhtelek).

3

4 A lapos idolok kapcsán felvetődött a fából készített, esetleg nagyméretű prototípusok kérdése,

3

8 a méhteleki leleteket illetően pedig annak lehetősége, hogy a tárgyalt vonaldíszes idoltípus ott talált helyi előzménye nem a koraneolitikus Körös-kultúra plasztikájának sajátos eleme, hanem helyi, prekeramikus hagyományt őriz.

37-4

2 Ismertetett újkőkori emberábrázolásaink készítése és használata nem mutat olyan jellegzetességeket, melyek eredetét a hazai keramikum előtti időszakban