Folia archeologica 27.
Parádi Nándor: A Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlólelet
172 PAR A DI NÁNDOR zépkori vaseszközeink időrendjének megállapítását kevéssé segíthették elő. Jelentőségüket mégis abban látjuk, hogy egy-egy aránylag rövidebb korszak eszközeit tartalmazzák; a leletanyag gyarapodása, az eddiginél részletesebb megfigyelések, a könnyebben keltezhetők összegyűjtése és összehasonlításuk egymással előbbutóbb pontosabb korhatározásukat és középkori vaseszközeink jellegzetes típusainak korok, évszázadok szerinti szétválasztását eredményezheti. A következőkben egy kisebb vaseszköz leletet ismertetünk, amelyet 1965ben Nyáregyháza-Pusztapótharaszton, a Zsengellér dűlőben találtunk, a XIII. század negyvenes éveire keltezett kincslelettől alig 4—4,5 m-re. 5 A négy sarlót magába foglaló lelet, a pénzekből és ékszerekből álló kincslelet környékének fémkutató műszeres átvizsgálásakor, a kincsleletnél mélyebben, a szőlő alá forgatott föld már bolygatatlan részéből került elő. A sarlók (1. ábra 1-4) eredeti helyzetükben, egymáson feküdtek. Elhelyezkedésük világosan mutatta, hogy mind a négy darabot egyszerre rejtették el. A lelőhely és környékének átvizsgálása során, a felszínen talált — legnagyobb részében Árpád-kori - cseréptöredékekből megállapíthattuk, hogy a középkorban ezen a területen település állt. 6 Mivel a szőlő alá forgatott réteg alatt a bolygatatlan földet csak közvetlenül a sarlók előkerülési helyén kutattuk át, annyit lehetett megállapítani, hogy a középkori település területén rejtették el, de arra vonatkozóan semmi közelebbit nem tudunk, hogy ház belsejében vagy azon kívül került-e földbe. Azt viszont tudjuk, hogy az egész lelet összesen a négy sarlóból állt, mert környékének a fémkutató műszerrel történt átvizsgálása sehol nem jelzett több fémtárgyat. A lelet leírása: 1.) Sarló ( 1. ábra 1), kovácsoltvas. Pengéje a hegye felé enyhén ívelt. Hosszúkás, keskeny nyéltüskéjéhez téglalap metszetű nyaka tompaszögben csatlakozik és először kevéssé, a hegyé felé kissé erősebben ívelődő és keskenyedő pengében folytatódik. Pengéjén kisebb szakaszon elmosódott fogazás látszik. A penge hegye letört, hiányzik. A nyéltüske és a nyak találkozásánál kissé kiugró, kerekedő nyúlványa van. Nyéltüskéje két darabra tört. Rossz megtartású. H.: 34,4, penge átm.: 19,5, penge sz!: 2,2, nyéltüske h.: 11,9 cm. Ltsz.: 65.82.4.B. (MNM) 2.) Sarló ( 1. ábra 2), kovácsoltvas. Pengéje a hegye felé erősebben ívelt. Hosszúkás, keskeny nyéltüskéjéhez derékszögben megtörő, téglalap metszetű nyak csatlakozik. Pengéje először kevéssé, a hegye felé erősebben ívelt és csúcsban végződik. Pengéjén kisebb szakaszon fogazás látszik. Nyéltüskéje két darabra törött. Rossz megtartású. H.: 38,7, penge átm.: 28,3, penge sz.: 2, nyéltüske h.: 11,8 cm. Ltsz.: 65.82.2.B. (MNM) 3.) Sarló ( 1. ábra 3), kovácsoltvas. Pengéje a hegye felé erősebben ívelt. Törött, rövid nyéltüskéjéhez derékszögben megtörő téglalap metszetű nyak csatlakozik. Pengéje először kevéssé, a hegye felé erősebben ívelt és csúcsban végződik. Pengéje több kisebb szakaszon elmosódottan fogazott. Egészen rossz megtartású, törött. Négy darabból összeragasztott, a nyéltüske nagyobb része hiányzik. H.: 31,6, penge átm.: 28,3, penge sz.: 1,4, nyéltüske-töredék h: 3 cm. Ltsz.: 65.82.3.B. (MNM) 4.) Sarló ( 1. ábra 4), kovácsoltvas. Pengéje a hegye felé erősebben ívelt. Hosszúkás, keskeny nyéltüskéjéhez derékszögben megtörő, téglalap metszetű nyak csatlakozik. Pengéje először kevéssé, a hegye felé erősebben ívelt és csúcsban végződik. Pengéjén kis szakaszon, egészen elmosódottan fogazás látszik. Rossz megtartású, a nyéltüske hegye hiányzik. H.: 36,7, penge átm.: 27, penge sz.: 2,2, nyéltüske h.: 10 cm. Ltsz.: 65.82.1.B. (MNM) 5 Parádi N., FA 26(1975) 119-126., 1-6. ábra. 1 1 A lelőhely leírását, a sarlók előkerülési helyének térképvázlatát a kincslelet feldolgozásában találjuk: Parádi N., i. h.
