Folia archeologica 27.
SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez
144 Sz. GARAM ÉVA 7. ábra. 1: A kunágotai korsó és - 2: a kunágotai (tótipusztai ?) korsó rovásjelei Abb. 7. 1: Kerbzeichen des Kruges von Kunágota - und 2: des Kruges von Kunágota (Tótipuszta?) félgömb alakú. A 4-5 cm-es átmérőjű lapos, vagy kissé domború talpat rövid, díszítetlen vagy bordázott szár köti össze a kehellyel. 0 5 Az edények legnagyobb része ezüstlemezből készült. Aranyedényt csak az álcsatos övű kunszentmiklósi, bócsai és perescsepinoi sírban találunk. Az edények közül néhány darabon bekarcolt rovásjel látható. Ezek közül eddig csak a Kiskőrös-vágóhídi és a Budapest-Tihany téri poharakon levő jeleket ismertük. Az edények tanulmányozása során újabb rovásjeleket fedeztem fel. A kunágotai füles korsó peremének belső oldalán kétjegyű (7. ábra 1), az ugyancsak kunágotai vagy tótipusztai ( ?) füles korsó oldaltöredékén pedig háromtagú rovásjel (7. ábra 2) látható. A rovásjelek vagy a nemzetség tamgái, vagy az edények tulajdonosának névrövidítései lehetnek. A fémedényes leletek időrendjét tekintve megállapítható, hogy az edények három különböző korú leletcsoportban találhatók. A legnagyobb csoportot Tótipuszta, Igar, Szeged-Átokháza, Kiskőrös-Vágóhíd, Budapest-Tihany tér, Zelovce (Zsély) és Zemiansky Vrbovok (Nemesvarbók) edényei alkotják. Keltezésükre a tótipusztai és nemesvarbóki lelet IV. Konstantinos éreme és az éremutánzatok mérvadók. Ebben a csoportban füles korsók, talpas poharak és ivókürt található. A talpas poharak közül a félgömb alakúak csak erre a csoportra jellemzőek. A második csoportba tartozó fémedények (Bócsa, Tépe, Kunszentmiklós, Perescsepino) keltezése nem olyan egyértelmű, mint az első csoporté. Korábbi fejtegetéseim szerint azonban a fenti két leletcsoport időben közel van egymáshoz, így a két csoportban a hasonló fémedények előfordulása nem véletlen. Az álcsatos körben a félgömb alakú poharakon kívül minden forma megtalálható. Fül nélküli korsókat, bordázott díszű és aranyedényeket azonban csak ebből a csoportból ismerünk. A harmadik csoportot a kunágotai fejedelmi lelet korsói és poharai alkotják. Ezt a sírt I. justinianus (527—566) érme alapján, mint koraavar kori fejedelmi sírt 0 5 A tótipusztai lelet „félgömb alakú" csészéjének talpa is megtalálható a sír leletei között. Erre László Gy. is felfigyelt, a lelet rekonstrukciójánál azonban mégis az övre függesztette fel a „félgömb alakú csészét". (Études . . . LIX. t.) - Ehhez hasonló Bona I. elképzelése is, aki a ,,T" alakú függesztő segítségével akasztja fel a csészét. (Fejér megye . . . 32.) - Valójában ez a „csésze" pontos mása a Budapest-Tihanyi téri temető 5. sírjában talált rovásjeles daraboknak, a nemesvarbóki kincs és a zsélyi 257. és 818. sír félgömb alakú poharának. A fenti darabok talpméretei szinte milliméter pontossággal megegyeznek. Hasonló pohár szára lehetett a Kiskőrösvágóhídi temető IV. sírjában talált bordázott ezüsthüvely (László Gy., Études . . . III. t. 10), amelynek díszítése a nemesvarbóki kincs poharának szárára emlékeztet.
