Folia archeologica 27.
SZ. Garam Éva: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez
AVAR FEJEDELMI SÍROK 131 A kiskörei temető korábbi része jól keltezhető a Tótipuszta-Igar-Dunapentele körrel, amely középavar kori emlékanyagunk pénzzel keltezett vezérleleteinek köre. Ez a csoport temetkezési szokásban és leletanyagban egyaránt jól elkülönül mind a korai, mind a késői avar kori régészeti anyagtól, és jól keltezhető keleti párhuzamai vannak. A középavar kori csoporttal, pontosabban a 670-es évek körüli politikai változásokkal és társadalmi átalakulásokkal már Nagy Géza, 2 László Gyula 3 és Csallány Dezső 4 is foglalkoztak; érintette a kérdést Kovrig Ilona 5 is, részletekbe menő vizsgálatokat és megnyugtató döntést azonban Bóna István kutatásai hoztak." Bóna István régészeti jellegű vizsgálatait Szádeczky-Kardoss Samu forráskritikán alapuló történeti feltevéseire építette, részben megerősítve, részben kiegészítve azokat. Szádeczky-Kardoss cikkében a Maeotis és Kubán vidéki Nagybulgária uralkodójának Kobratis-nak (Kuvrat) és fiainak történetével foglalkozik Theophanes és Nikephoros patriarcha tudósításai alapján. 7 A két történetíró szerint Kuvrat halála után a szétszéledt öt fia közül a negyedik fiú, Kuber, a kazár támadás elől Pannóniába menekült, ahol az avar kagán alattvalója lett. Ez a fiú később Thessalonikébe költözött. Az itt élő bolgár néptöredékekről szintén Theophanes tudósít, de értesülünk arróí a dunai bolgár birodalmat megalapító harmadik Kuvrat fiúnak, Asparuch fiának, Tervelnek, a madarai lovas feliratában elejtett megjegyzéséből is, miszerint 705-ben Tervel egyik nagybátyja Thessaloniké vidékén élt családjával. Szádeczky-Kardoss a fenti férfiút a negyedik Kuvrat-fiúval, Kuber-rel azonosítja. Szádeczky a továbbiakban László Gyulának azt a megállapítását idézi, mely szerint „a 670-80-as évek táján az Ukrajnához, a Káma-vidékhez és talán még a Kaukázushoz kapcsolódó régészeti hagyatékú nép vándorolt be a Közép-Dunamedencébe - magával hozva a griffes övek használatát". Szádeczky szerint a griffes-indások népe azonos Kuber népével. 8 Szádeczky feltevését Bóna nem tartja elfogadhatónak. Bóna a Dél-Ukrajna vidékét uraló onogur-bolgár törzsből származó Kuber és népe pannóniai betelepülését összekapcsolja a IV. Konstantinos 669-670 körül vert solidusával keltezett Tótipuszta-Igar-Dunapentele kör feltűnésével, vagyis a középavar kor kezdetével. 9 E megállapításával magyarázatot nyert az ugyanerre az időre keltezhető bizánci ékszerbőség eredetére és mindezzel összekapcsolta azokat a jelenségeket, melyeket mint a temetkezési szokások megváltozása, a temetők belső időrendjének átalakulása, új tárgyformák megjelenése, stb. regisztrált. 1 0 2 Nagy G., A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi S. (Bp. 1895) CCCXLVIII-XLIX.Ua„ Arch Ért. 21(1901) 318. és Arch.Ért. 26(1906) 404-405. 3 László Gy., A Tihany téri avar kori temető. LA II. DissPann II: 11. (Bp. 1941) 112. 4 Csallány D„ Arch.Ért. 1946-48. 228-231. 5 Kovrig I., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. AH 40. (Bp. 1963) 228-231. 0 Bóna /., Arch.Ért. 97(1970) 256-261.; Va., A népvándorlás kora Fejér megyében. Fejér megye története, I: 5. (Székesfehérvár 1971) 5-45. ' Szádeczky-Kardoss S., AnTan 15(1958) 84-87. » Uo. 86." a Bóna I., Arch.Ért. 97(1970) 256-261. 1 0 Ua., Fejér megye . . . 28-31. 9»
