Folia archeologica 26.
Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet
156 PARÁDI NÁNDOR Végül a Nyáregyháza-pusztapótharaszti lelet, de egyben a tárgyalt kérdések teljesebb megértéséhez, a Pusztapótharasztra vonatkozó néhány adatot tekintsük át. A török hódoltság alatt elpusztult Pótharasztot a XVII. század közepén Nagykőrös városa, egykori tulajdonosaitól először bérlet, később vásárlás révén megszerezte. 5 0 Határa Nyáregyházától ÉNy-ra hosszúkás, keskenyebb ÉNy—DK-i sávban húzódott. Bár a pusztapótharaszti területen -— lelőhelyünk környékét nem számítva -— terepbejárást nem végeztünk, annyi a régészeti megfigyelésekből is megállapítható, hogy a középkorban legalább két, de az okleveles adatok alapján ennél több település volt. 5 7 A középkori Pótharaszt kincsleletünk lelőhelyétől és az itt állt középkori falu maradványaitól kb. 4,5 km-re ÉNy-ra volt. Pótharaszt templomának romjai kisebb földháton ma is állnak ( 1. ábra). Félkörös szentélyéhez téglalap alakú hajó csatlakozik. Ny-i oromfalának mindkét sarkánál támpillér helyezkedik el. 5 8 Terepbejárás alkalmával ifj. Fehér Géza a templomrom környékén nagyobb területről Árpád-kori és későközépkori cseréptöredékeket és egy friesachi dénárt gyűjtött össze, amelyek a félköríves szentélyű román kori templommal a település Árpád-kori és későközépkori, a török hódoltságot megérő fennállását tanúsítják. 5 9 Ugyanerre utalnak az okleveles adatok is; Pótharaszt (Pótharasztja) legrégebbi említését 1280-ból és 1284-ből ismerjük, 6 0 a XV. században mezővárosként emlegetik. 6 1 A török hódoltság alatt elnéptelenedett Pótharaszt területét, mely több elpusztult középkori falut foglalt magába, Nagykőrös városa megszerezte és egészen századunk negyvenes éveinek közepéig birtokolta. 5 0 GalgóczJ K., Nagy-Kőrös város monographiája. (Bp. 1896) 69—72.; Reissig E., Nagykőrös. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. MVV (Bp. é. n.) 428.; Galantai Fekete В., Nagykőrös. Magyar városok monográfiája. 2. (Bp. 1927) 26—27, 67. 5 7 Valószínűleg a kincslelet előkerülési helyén és az általunk átvizsgált környékén a középkorban Bődre, Bödreháza nevű falu állt. Az 1642. évi tanúvallatási jegyzőkönyvből — amikor a nyáregyháziak az említett falu területét a nagykőrösiektől perelték — kiderül, hogy az Nyáregyházával közvetlenül határos volt. (A tanúvallatási jegyzőkönyv jelzete: PML NKO NKL zárt levéltár P.l. Régi száma: Fasc. 5. No. 6., eredeti okirat.) A jegyzőkönyvre és a pusztapótharaszti határ telekfelosztását bemutató térképre (amelynek egy fénymásolt példánya a nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményében van), dr. Balanyi Béla levéltári és múzeumi igazgató hívta fel figyelmemet. Szíves segítségét ezúton is köszönöm. •— 1703-ban Bödörházát, mint Pusztapótharasztja elválaszthatatlan részét említik. Galgócxy K., i. m. 71. 5 8 S?abó E., Csévharaszt. Pest megye műemlékei. 1. Magyarország Műemléki Topográfiája 5. (Bp. 1958) 305., 217—218. ábra. A 217. ábrán nem a pusztapótharaszti templomrom alaprajzát találjuk. Ezen az alaprajzon ugyanis a Ny-i homlokzati falnak csak a középső részét álló falnak, s ezzel szemben mind az É-i, mind a D-i hosszfalának legnagyobb részét és a félköríves szentélyt is a felszínen látható, álló falnak jelezték. A 218. ábrán viszont, a leírással egyezően, a templom-maradvány álló Ny-i falát látjuk, mindkét sarkán támpillérrel. Az utóbbival egyező leírást találunk ifj. Fehér Gézának a pusztapótharaszti terepszemléről szóló jelentésében (MNM Történeti Osztály, aktaszám: 8/1950-3.), amelyben az álló falmaradvány magasságát 7 m-re, hosszúságát 6 m-re, a kerek ablak magasságát 3—3,5 m-ben határozta meg. Márton Lajos, a MNM osztályigazgatója 1929. évi kiszállásakor lépésben megadott méretekkel kis vázlatot és a Műemlékek Orsz. Bizottságának egészen rövid feljegyzést küldött a templomromról (MNM Adattár 70. N. II.). A vázlaton a félkörös szentélyű templomrom hosszúságát 8, szélességét 4 lépésre, a falak vastagságát 80 cm-re becsülte. 5 9 L. 58. j.-ben említett jelentését. A felszínen összegyűjtött leletanyag ltsz.: 57.91.1—16.C. (MNM Középkori Osztály). 6 0 Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. (Bp. 1938) 19, 21. 6 1 Alakkai L., Pest megye története. Pest megye műemlékei. I. Magyarország Műemléki Topográfiája. 5. (Bp. 1958) 86.
