Folia archeologica 26.

Cserményi Vajk: Antik kultúra és művészet a Fekete-tenger északi partvidékén cimű kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

ANTIK KULTÚRA ÉS MŰVÉSZET A FEKETE-TENGER ÉSZAKI PARTVIDÉKÉN CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN CSERMÉN YI VAJK A leningrádi Ermitázs és a moszkvai Puskin Múzeum régészeti anyagának magyarországi bemutatásával a Magyar Nemzeti Múzeum „Pannónia művészete" c., 1972-ben a Szovjetunióban rendezett kiállítását viszonozta. A magyarországi ásatások számos olyan antik tárgyat hoztak felszínre, amelyek a Fekete-tenger északi partvidékének régészeti anyagához kapcsolódnak, s így a Pontus-vidék emlékeinek bemutatása gyümölcsöző lehet a magyar kutatás számára is. A Fekete-tenger északi partvidékén a görög anyaország és Kis-Ázsia antik központjaiból származó bevándorlók az i. е. VI. sz.-ban egész sor görög várost alapítottak. Ezek a görög városok, szinte megalapításuk pillanatától kezdve, szoros kapcsolatot építettek ki a vidék helyi lakosságával. A Fekete-tenger északi partvidékéhez csatlakozó sztyeppe-zónát a szkíták törzsei, az ÉK-i partvidéket pedig a maiotok, sindek és szarmaták lakták. Ezeknél a nemzetségi társadalom különböző fokán álló törzseknél, az antik városok hatása gyorsította a nemzetségi szervezet felbomlását, és hozzájárult az osztályviszonyok kialakulásához. Az antik kultúrával való megismerkedés jelentősen gazdagította a helyi mesterek tudását, így az antik kézművességtől átvett technikát saját, ősi művészi hagyományaik újfajta kifejezésére használták fel. A kiállításon bemutatott anyag magában foglalja a különböző görög városállamok műhelyeiből származó, importált árukat, de megismerkedhetünk a pontusi görög városok helyi készítményeivel és a barbár művészet emlékeivel is, a szkíta, szarmata és a hun mesterek munkáival. A kiállított műtárgyak az Ermitázs és a Puskin Múzeum gyűjteményéből valók, és a múlt századtól folyó ásatásokon kerültek elő. A kiállítást a Berezány szigetről származó leletanyag nyitja meg. Ezen a helyen az i. е. VII. sz. végétől az i. sz. első századig antik település állott, melyet talán Chios szigetéről származó görögök alapítottak. A település, amely a legrégibb a Fekete-tenger északi partvidékén, az i. е. VI. sz.-ban élte fénykorát. A berezányi ásatások legértékesebb leletei a keleti görög, és az attikai feketealakos archaikus kerámia emlékei. A rhodosi vázafestészet néhány egyedülálló darabja is előkerült itt, mint egy, az i. е. VII. sz. végéről származó tányér töredéke apotropaikus