Folia archeologica 26.

Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A nyáregyháza - pusztapótharaszti kincslelet

124 PARÁDI NÁNDOR másik két szárát keresztező egy-egy vonal ágazik ki. A kincslelet lelőhelyétől Ny—DNy-i irányban mintegy 50—60 m-re, a szőlő alá forgatott terület legmagasabb részén pedig egy másik pénzleletet, 24 db Árpád-kori pénzt gyűjtöttek össze (1. ábra 2):

г A felszínen megfigyelt nyomokból arra következtethetünk, hogy a középkori település a 16. számú kilométerkő környékén, a legelőtől ÉK-re, az országút É—ÉNy-i oldalán folytatódott. Itt kisebb földháton kő- és habarcstörmelék, körülötte egészen kevés Árpád-kori cseréptöredék látszott a felszínen (1. ábra 4). A megfigyelt nyomokat figyelembe véve, lehetséges, hogy itt állt egykor a település temploma. A kincslelet előkerülési helyének környékén, a felszínen összegyűjtött cseréptöredékek fazekakhoz és cserépüstökhöz tartoztak (4. ábra 1—7., 5. ábra 1—-2). A fazék (6. ábra) és a legtöbb töredék színe sárgás-fehér, sárgás-szürke, a használattól mindegyik koromfoltos. Belülről kissé öblösödő, nagyrészt szögletes szélű peremüket kívülről kisebb borda vagy hornyolat tagolja, testüket széles közökkel bekarcolt körbefutó vonal díszíti (4. ábra 1—4., 5. ábra 1—2). Mind a fazekat, mind a töredékeket a kialakításukban és díszítésükben hasonló, pénzekkel keltezett edények а XIII. századra keltezik.

3 A cserépüst-töredékek közül az egyik barnás-vörös (4. ábra 6), a másik a cserépfazekakhoz hasonlóan sárgás-szürke színű és testén is a fazekak díszítésével egyező, széles közzel kétsoros bekarcolása van (4. ábra 5). Anyagának és díszítésének egyezése arra utal, hogy a fazekakkal egyidőben, а XII. század végén — XIII. század első felében készülhetett. A tárgyalt kerámia korát — a pénzekkel keltezettekkel összehasonlítva — a XII—XIII. századra határozhatjuk meg. Az ismertetett cseréptöredékekkel együtt azonban egy szürke grafitos anyagú osztrák fazék perem- faltöredéket is találtunk. Törésfelületénél a legömbölyített peremén bepecsételt bélyeg kis részlete, valószínűleg kereszt egyik szárának vége figyelhető meg. A bepecsételt bélyeg és a perem keresztmetszete alapján a fazéktöredék а XV. századra keltezhető. A töredék előkerülése arra utal, hogy a település а XIII. század közepe után, a későközépkorban is fennállt. A következőkben a kincsleletet vizsgáljuk meg közelebbről. A leletből összesen 1756 darab ezüstpénz került a Nemzeti Múzeumba.

4 Néhány pénzen ráoxidálódott szövött anyagot figyeltünk meg, mely arra utal, hogy a kincset szövött anyagba csavarva vagy zacskóba rakva rejtették el. A kincslelet pénzeinek részletes feldolgozását Gedai István végezte el,'

1 - A cserépfazekat és a 24 db Árpád-kori ezüstpénzt Varga Benjamin kertészeti munkavezető adta át, amelyeket az 1964 őszén végzett szőlő alá forgatás után gyűjtött össze. A 24 db pénz lelőhelyét is megvizsgáltam, de újabb darabok innen sem a szőlő ültetésekor, sem a terepszemle során nem kerültek elő. A két lelet előkerülési helye közti távolság, a szőlő alá forgatás ÉNy— DK-i iránya és a terepalakulat (az utóbbi pénzlelet az előbbinél magasabban, földhát oldalában volt) arra utalnak, hogy itt két különálló Árpád-kori éremlelet került elő. 3 Holl I., BpR 20(1963) 365., 3. ábra., 66. ábra 2, 4—5. XIII. sz. végi pénzekkel keltezett, sziklába vágott vermekből származó edények. — Parádi N., Arch. Ért. 90(1963) 208., 2. ábra 4., 16. ábra 4. Hajdúszoboszló-aranyszegi, pénzekkel 1240-es évekre keltezett cserépfazék. 4 Kovács Károly munkavezető elbeszélése szerint mintegy 100—150 db pénzt a szőlő ültetésében résztvevő diákok vettek magukhoz és hordtak szét, amelyeket nem sikerült tőlük megszerezni. Hozzászámítva ezeket, az egész lelet 1850—1900 db pénzt foglalhatott magába. 5 Gedai I., NK 68—69(1969—70) 25—42., III—IV. t.