Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
112 MESTERHÁZY KÁROLY Horezm területén a bordázott nyakú edénytípus a későbbi korban, az ún. afrigida időszakban is tovább élt. E. E. Nerazik szerint 4 7 a kisebb méretű példányok mellett két egészen nagyméretű is előkerült, melyeknek hengeres nyaka 12,5 cm magas és átmérőjük 25 cm körül volt. Nerazik a Berkut Kala-i oázis 32. számú várából közöl egy edényt (3. ábra 4). Ez áll legközelebb a magyarországi darabokhoz. A gömbölyded, zömök alakú, a szerző meghatározása szerint korsószerű edények nyakán rendszerint három vízszintes borda látható, melyek közül a felső szélesebb, az alsó kettő pedig valamivel keskenyebb. A bordák metszete háromszögletű. Rendkívül fontos Nerazik megfigyelése, hogy a szóban forgó ritka típus a VIII. század elejére Berkut Kulából eltűnik. Párhuzamokat a VIII. század elején keletkezett Tesik Kala alsó rétegeinek kerámiájából említ. Végezetül, hogy párhuzamaink köre teljes legyen, szintén Horezm területéről ismerünk egy csészének meghatározott késő kusán kori agyagedényt (3. ábra 5). Szá: 15, legnagyobb átm.:18, m: 7 cm. Oldala a peremétől a gömbölyded fenékig sekély, benyomott vízszintes hornyolatokkal tagolt. Az edény külső oldala vöröses agyagmázzal van bevonva és fényezett felületű. 4 8 A közölt ábra szerint teljesen hasonló a mi cserépüstjeinkhez, és a méretbeli eltérések ellenére is, a hajdúböszörményi üsttöredéknek jó formai párhuzama, bár rendeltetése biztosan más. A további kérdés az, hogyan értékelhetjük történetileg a régészeti párhuzamokat ? Cserépüstjeink és a bodrogszerdahelyi kétfülű fazék szaltovói párhuzamai minden nehézség nélkül magyarázatukat lelik abban a körülményben, hogy a szaltovói kultúra elterjedési területe nagy részben egybeesik a Kazár Kaganátus területével. 4" Bár a cserépüstök kialakulási helye a szaltovói kultúrán belül eléggé lazán határolható körül, 5 0 ebből mégis arra következtethetünk, hogy a cserépüstök elterjedési területén belül kellett a magyarságnak a IX. század folyamán élnie. Történeti források szerint a magyarság egy bizonyos időszakban a Kazár Kaganátustól függőségbe jutott. Bíborbanszületett Konstantin jegyezte fel azt az Árpádházi Tormás hercegtől nyert értesülést, mely szerint a magyarok 3 évig részt vettek a kazárok minden háborújában és együtt laktak a kazártikkal. A magyarok szállásterülete, az első vajda nevéről elnevezett Levédia, Konstantinosz szerint Kazáriához közel feküdt. 5 1 A vízszintes bordákkal tagolt hengeres nyakú edények származását illetően a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy sem a magyarság kelet-európai szállásai4 7 Nerazik, E. E., Kcramika Horezma afrigidszkogo perioda. Keramika Horezma. (Moszkva 1959) 242., 6. ábra 3., 244., 7. ábra 4. 4 8 Vorobeva, M. G., i. m. 165., 37. ábra 9. A szerző feltételezése szerint parthus-hellenisztikus előképekre mennek vissza.; Itt említjük meg, hogy a szasszanida korszakot követő időszak perzsa kerámiaművészetében is találunk hasonló nyak- és peremkiképzésű korsókat. Csupán két darabra hívjuk fel a figyelmet: az egyik a berlini Staatliche Museen gyűjteményében található, két füle a nyakat és a vállat kapcsolja össze, magassága 24,7 cm; a másik darab az Ackerman-Pope gyűjteményben van, fül nélküli, magassága 23,7 cm, a hangeres, szűk nyak mindkét darabnál sekély vízszintes hornyolatokkal tagolt, felületükön festett díszítés látható: Ettinghausen, R., Parthian and Sasanian pottery. A survev of Persian art from prehistoric times to the present. II. (London 1967) 664—., VII. 191. t. В., 192. t. В. 4 9 Pletneva, Л , i. m. 188. 5 0 Fodor I., i. m. 160. további irodalommal. A cserépüstök észak-kaukázusi eredetének elmélete ma már nem tartható. Fodor I. baráti közlése. 5 1 Bíborbanszületett Konstantin. A birodalom kormányzása. Ed. Moravcsik Gy. (Bp. 1950) 171.; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. (Bp. 1958) 80.
