Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
110 MESTERHÁZY KÁROLY 9. ábra bokhoz. Ügyszintén nem használhatók fel párhuzamként sem a cseh, sem a romániai edények. 4 3 Legtöbbjük csak annyiban hasonló a honfoglalás kori edényekhez, hogy két fülük van. Ugyanakkor teljesen különböző korúak, olyan területről származnak, melyekkel az adott időben nem mutathatók ki régészeti kapcsolatok. Eltérő az edények kivitele, alakja és legfőképpen nem találjuk meg rajtuk a vízszintes bordákkal tagolt nyakat. Szovjetunióbeli tanulmányutunk alkalmával 1972-ben meggyőződhettünk arról, hogy a moszkvai Történeti Múzeum anyagában sem található hasonló kerámia. Kérésemre Fodor István 1972-ben a kievi múzeumban keresett párhuzamokat — sajnos ott sem találta meg ezt a típust. A Volga-könyök és Baskíria környékének viszonylag gazdag magyarországi párhuzamokat szolgáltató temetőiből és telepeiről szintén hiányzik ez az anyag. 44 Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy egyáltalán nem fordulhat elő, vagy a kiadatlan anyagban nincs hasonló, esetleg teljesen egyező kerámia. Önkéntelenül is felmerül az a párhuzamosítási lehetőség, hogy honfoglalás kori lemezes tarsolyaink kelet-európai elterjedéséhez hasonló helyzetben vagyunk a vízszintes bordákkal tagolt nyakú edényeket illetően is. Míg Magyarországról húsznál több lemezes tarsolyt ismerünk, addig a Szovjetunióból csupán kettőről van tudomásunk. 45 Ha ehhez hozzászámítjuk azt a fokozott érdeklődést is, amely a tarsolylemezek szledovanija drevnego Kieva (1938—1947). (Kiev 1951) 125.; Jura, Р. O., Drevnij Kalodjazsin. Arh.Pam.URSzR 12(1962) 111., 38. ábra 2, 4.; Doi> Zsenok, V. ]., Rozkopki drevnego Visgoroda. Arh.Pam.URSzR 3(1952) 14—27., I. t. 5.; Kétfülű fazekakat közöl: Riibakov, B. A., Remeszlo drevnej Ruszi. (Moszkva 1948) 354.; Aleks^eev, L. V., Polockaja zemlja. (Moszkva 1966) 160., 36. ábra 4. közöl Druck-ból, Belorussziából X. sz.-i sírokból összeszűkülő nyakú és erőteljesen kihajló peremű edényt, melynek vállán két fül látható. Egy, fül nélküli, XI. sz.-i edény, amely a plisznecki gorodiscséből került elő, a közölt rajz szerint közeli párhuzam, de ez is késői számunkra: Kucsera, M. P., Drevnij Pliszneszk. Arh.Pam.URSzR 12(1962) 49.; Szabadkézzel készült változat a krjukovo-kuzsnovoi mordvin temető 544. sírjából ismert: Materialü po isztorii Mordvü VIII—XI vv. Krjukovszko-kuzsnovszkij mogilnik. (Morsanszk 1952) XLI. t. 2. 4 3 Vana, Z., Lahovité tvary z zapadoslovenské keramice. PA 47(1956) 121—122.; Kiss A., i. h.; Cs. Sós, A., i. m. 148. 4 4 Hlebnikova, T. A., Goncsarnoje proizvodsztvo volzsszkih Bolgár X-nacsalo XIII vv. MIA 111. (Moszkva 1962) 98.; Gening, V. F. — Halikov, A. H., Rannie bolgarü na Volge. (Moszkva 1964) 4 5 Erdélyi I., Arch. Ért. 88(1961) 95—100.; Dienes I., Hereditas. 61.; Fodor I., i. m. 159.
