Folia archeologica 26.
Mesterházy Károly: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai
108 MESTERHÁZY KÁROLY 7. ábra metőből 31 sírt tártak fel 1957-ben. 3 7 A leletek közül kiemelkedik két ezüstlemezes korong, 3 8 aranyozott bronz ruhadíszek. A temető XI. századi részét pénztöredékek jelzik. Kétségtelen, hogy a telep és a temető egykorú és összetartozik. Valószínű, hogy az üst töredéke a X. századra keltezhető. A tárgyalt 16 edényt, ill. edénytöredéket két formai ismertető jegy (a vízszintes bordákkal tagolt nyak és a két fül) kapcsolja össze, melyek együttesen vagy külön-külön, más jellegzetességekkel (gömbölyded, zömök test, fazék forma) együtt fordulnak elő. Az edények többsége sírlelet. Jellemző azonban, hogy csupán két lelőhely tartozik a köznépi temetők közé (Halimba és Szob-Vendelin). A középréteghez tartozó nagycsaládi temetőkből származó példányok, amennyiben a kísérő leleteket is ismerjük, fegyveres és lovas sírokból, vagy azok közeléből kerültek elő (Tiszaeszlár, Ágcsernyő, Hajdúsámson, Bodrogszerdahely, Miskolc-repülőtér, Tiszabura). Telepről a Debrecen-Baromvásár téri töredék, a két üsttöredék és a zalavári edény származik. Jellemző a lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése is: leggyakoribbak a Felső-Tisza-vidékén. Időrendjüket tekintve többségük a X. század első felére keltezhető. A halimbai példányok azonban legkorábban is csak a X. század végén készülhettek. Közös jellemzőjük, hogy valamennyi darab szépen kidolgozott, korongolt, jól iszapolt agyagból készült (leszámítva két halimbai edényt és a nagyhegyesi üsttöredéket). 3 7 Balogh I. —- Csallány D. — Erdélyi I. — S\ahó Gy., Arch. Ért. 84(1957) 90.; Fehér G. — K. Éry K. — Kralováns^ky A., A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. RégTan 2. (Bp. 1962) 706. tétel.; Kralováns^ky A., DMÉ 1962—64. 40. ш Csallány D., Acta Arch.Hung. 10(1959) 302.
