Folia archeologica 25.

T. Dobosi Viola: Adatok a Bodrog-völgy őskőkorához - Függelék III. Stieber József: Tarcal-Citrombánya őskőkori lelőhely faszeneinek anthrakotómiai vizsgálata

Függelék III. T A R С A L - С I T R О M В Á N Y A ŐSKŐKORI LELŐHELY FASZENEINEK ANTHRAKOTÓMIAI VIZSGÁLATA STIF. BER JÓZSEF A faszenek rioliton települt piakor lösz két szintjéből származnak: egy alsó, az alapkőzethez közeli világos lösz-mintából, és egy felső, kőeszközökkel jellemzett barnás sávból. A faszenek jó megtartásúak, az alsók átlagban 4—8, a felsők 10—15 mm nagyságúak. A vizsgálatokat az összetett felülvilágítós mikroszkópi eljárással darabonként három mikroszkópi síkban végeztem. Mindkét anyagcsoportból 10—10 db-ot vizsgáltam. A meghatározások eredményei a következők: Larix-Picea Pinus cembra Összesen felső szint 1 9 10 alsó szint 10 10 11 9 20 Megállapítható tehát, hogy az eddigi adatok szerint az alsó szintre a Larix-Picea, a felsőre pedig a Pinus cembra dominanciája jellemző. Az anthrakotómiai módszer sajátossága valamennyi többivel szemben az, hogy át nem mozgatott (in situ) lelőhely esetén, mint a szóban forgó is, ebben a korban közvetlen a helybeli vegetációt mutatja. Ennélfogva bízvást állíthatjuk, hogy az alsó szint képződése idején ott a fás vegetációban a Larix-Picea, a felső szint képződésekor pedig a Pinus cembra uralkodott. Ez lehetővé teszi, hogy a kérdéses réteg keletkezését klimatikai szempontból is jellemezzük. A kimutatott fajok alapján a rétegtelepülés kezdetén hűvös és kontinentális, mérsékelten csapadékos klíma uralkodott, kb. 4—5 hónap vegetációs periódussal. Ez azután a csapadékban való elszegényedés és más klímaváltozások folytán a felső réteg képződési idejére kifejezetten hideg kontinentális klímává változott, rövid, 2—3 hónapos vegetációs periódussal, egyenetlen nyári csapadékmaximummal. A januári hőmérsékleti átlag —10 C°-on aluli, de a júliusi + 10C°-on felüli. Az évi csapadékösszeg 100 mm-en aluli is lehetett.