Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

228 S. LOVAG ZSUZSA —

T. NÉMETII ANNAMÁRIA E^üst övveretek (2 db) (6. ábra 2—3) Az ezüst övkapcsok vázát alkotó bordázott huzalból készült karikára forrasztották a lemezből kivágott hatlevelű virágot, amelynek fölfelé megcsavart leveleit spirálisan visszahajlították és két-két vésett hornyolattal díszítették. A boglárok tetején hatágú, vésett erezetű csillagalakú levéldísz, ezen háromlevelű, csipkézett szélű virágkehelyben ülő, rácsmintával díszített gomb van. A gomb szára alul visszakalapálva szorítja a boglárhoz a sima, kerek alaplemezt. Az egyik boglárról a rácsmintás gomb a virágkehellyel és az alaplemez hiányzik. Átmérőjük: 2,2 cm; magasság: 1,4 ill. 0,9 cm. A tolnai lelet ékszerei két csoportra különíthetők. Az aranyozott ezüstből készült tárgyak véleményünk szerint összetartoznak, és egy nemesi női díszruhának valószínűleg teljes ötvösanyagát képviselik. A kapcsok mintázata közeli stílusrokonságot mutat az övgarnitúráéval, de az ingvállra való egyszerűbb kis kapocspár, és a hozzá hasonlóan sodrott drótból készült, gránátokkal és fémgyöngyökkel díszített két kontytű is harmonikusan illeszkedik az együtesbe. A XVI. századi női viseletről ránk maradt ábrázolásokon külön-külön — s néha együtt is — nagyjából ezekkel a ruhadíszekkel találkozunk. A tolnai lelet legjellegzetesebb viseleti tárgyai az övek. Mindkét kapocspár azonos típusú övről származik: kerek veretekkel díszített textilöv, vagy textillel bevont bőröv, amelynek két egyforma zárótagja ívelten meghajolva a derékon, a csípők fölött fekszik, elöl nem érnek össze, hanem lánccal kapcsolódnak egymáshoz. Ez az öv a XIV. században kialakult ú. n. fél-öv (demi ceint) típusába tartozik, amelyet főként Franciaországban és Németalföldön viseltek, s a leltárak, ábrázolások tanúsága szerint még a XVI. században is divatos volt. Ez az első övtípus az európai viseletben, ahol biztosan elkülönül a férfi és a női divat — ilyenfajta öveket csak a nők hordtak.

1

1 Jellemzője, hogy a derekat nem teljesen körülérő övet elöl lecsüngő lánc kapcsolja össze. A korábbi fél-övek elöl rendszerint két egyforma kerek vagy szögletes, láncakasztó horgokkal ellátott boglárban végződnek.

1- ívelt, hosszúkás téglalap alakú, a tolnaihoz hasonló övkapcsokkal csak a XV. század végétől találkozunk.

1

3 A tolnai kapcsok díszítése, a magasan az alap fölé emelkedő áttört növényi minta ugyancsak a XV. század végén tűnik fel először, de még tisztán gótikus formájú, hosszú öveken, kizárólag lant alakú csatok szíjszorítóján és az övvégeken.

1

4 A hasonló díszítésű övek zöme — változatlan formában — a XVI. század 1

1 Finçer/in, I., Gürtel des hohen und späten Mittelalters. (München 1971) 134—135., 446.j. 1

2 Uo. 228—272, 554—558. kép. 1

3 Francesco Cossa freskóján a ferrarai palotában, 1470 körül. — Brubn, W. — Tilke, M., Kostümgeschichte in Bildern. (Tübingen 1955) 33., 67. t. 15.; Szt. Barbara övén a hosszúkás, ívelt tag mellett még ott a kerek boglár is — Hans Memling triptichonján (1485) — Fingeriin, I., i. m. 558. kép. 1

4 Uo. Kat. Nr. 3, 98—100, 361, 471, 489, 546. A legkorábbiak a Kat. Nr. 98 (XV. sz. utolsó negyede), Kat. Nr. 489 (1470 körül) és a Kat. Nr. 546 (XV. sz. vége).