Folia archeologica 25.

S. Lovag Zsuzsa – T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet

220 S. LOVAG ZSUZSA — T. NÉMETII ANNAMÁRIA záródnak, felső végük a kapocs tetején, az áttört minta között visszahajtva tartja össze a két részt. Az övkapocs áttört felső része szögletes átmetszetű aranyozott ezüstpálcából hajlított alapra épül fel. Az alaplemez ívelését követő téglalap alakú pálcakeretre félkörívben felfelé hajlított, a keret két oldala között ide-oda hajló ezüstdrótot forrasztottak, s erre a drótvázra kerültek az öntött és aranyozott mintarészek, amelyek az egész felületet beborítják. A lapos, hármas tagolású leve­lekből, makkos végződésű szárakból és lapos spirálban tekeredő indákból álló sűrű növényi díszt helyenként a csat tetején hosszában futó bordázott szalag köti le. A levelek között apró (7—8 mm hosszúságú) lovasok és állatalakok (kutya, nyúl, szarvas, mókus és különféle madarak) vannak. A kis figurákat egyesével, a leveleket kisebb-nagyobb csoportokban öntötték, és külön-külön forrasztották a hajlított drótvázra. A csuklóra járó kapcsolótag csak az egyik övvégen van meg, a másikról letörött. Tengelyét egy vastag, hengeres átmetszetű ezüstpálca alkotja, amely fölül sárkányfejes horogban visszahajlik. Barázdált szalagból hajlították a nagyjából félkör alakú kapcsolótag oldalát, amely az ezüstpálca tengelyhez spi­rálisan visszatekerve adja a kapcsolótag alapját. A szalag azonos az ívelt csatrész tetején levő, a leveleket lekötő szalaggal, a kívülről is látható részeket aranyozták, a belső vázat képező spirálisokat nem. A lapos kapcsolótag tetejét ugyanolyan levéldísz borítja, mint az ívelt csatrészt, középen és kétoldalt egy-egy négykarmos foglalatban laposan csiszolt kis gránáttal. A kapcsok hossza: 16 ill. 15 cm; sz: 3,4 cm; mag: 2,7 cm. Övveretek (7 db) Az övkapocshoz hét, aranyozott ezüstből készült veret (2. ábra) tartozik. Kerek alaplemezük szélét hólyagos levélsor kereteli, közepükön átütött szeggel kapcsolódnak a hengeres felső taghoz. A szög fölül, az övveret tetején ezüst­gyöngyben végződik, alatta aranyozott, csipkézett szélű kis csésze, ez alatt hegyes­szirmú hatlevelű virág, ezüstlemezből kivágva. A boglár tetején körben 3—3 karmos foglalatú, laposan csiszolt gránát és háromlevelű virágkehelyben ülő aranyozott fémgyöngy váltakozik. A boglárok hengeres oldalát az övkapcsoké­hoz hasonló áttört, aranyozott levél- és indadísz borítja. Átm: 2,7 cm; magassága: 1,7 cm. Az övcsatok és a veretek textíliából készült övre voltak applikálva, amelynek nyomait az előkerülés alkalmával a találók még megfigyelték. 4 A Nemzeti Mú­zeumban őrzött, néhány évtizeddel későbbi, hasonló rendszerű övek tanúsága szerint az övveretekből talán csak egy-két darab hiányzik, ez — a textilmarad­ványokról szóló adattal együtt — megerősíti, hogy az övet csaknem épen rejtették el, a hiányzó boglárok csak az előkerülés után kallódhattak el. Áttört tagokból álló lánc A lánctöredék (3. ábra) az ismertetett öv tartozéka volt. Az áttört levéldíszes lánc egy 2,2 cm átmérőjű, 3 mm vastag aranyozott ezüsthuzalból hajlított, össze­szegecselt végű zárt karikába kapcsolódik. Ugyanebbe a karikába fűzték a 12 4 A találó elbeszélése szerint a kapcsokból „hosszú szálak lógtak ki", amelyeket a tisztítás során eltávolítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom