Folia archeologica 25.
T. Dobosi Viola: Adatok a Bodrog-völgy őskőkorához
18 T. DOBOSI VIOLA eszközök átlaghossza és szórásnégyzet-számítás: eszközök és pengék együtt, átlagméret és szórásnégyzet-számítás: 20—30 mm 5 db 30—40 mm 11 db 40—50 mm 8 db 50—60 mm 3 db 60—70 mm 4 db 70—80 mm 1 db 80—90 mm 20—30 mm 7 db 30—40 mm 21 db 40—50 mm 10 db 50—60 mm 7 db 60—70 mm 9 db 70—80 mm 2 db 80—90 mm — 90—100 mm — 90—100 mm — 100—110 mm 2 db 110—120 mm — 100—110 mm 2 db 110—120 mm — 120—130 mm 1 db 35 db 120—130 mm 1 db 59 db átlagméret: 48,7 mm szórásnégyzet: 552,01 átlagméret: 44,5 mm szórásnégyzet: 409,54 A régészeti anyaghoz tartozik még szilánk, gyártási hulladék: 314 db 1 db sérült retusáló, homokkő, rajta okker nyomok, a használatból eredő sérülések a keskeny oldalának végén koncentrálódnak, mérete: 90x46x31 mm; 2 db nagy limnokvarcit nyersanyagrög, kavicskérges, sérült; 2 db megközelítőleg háromszög alakú, szálban álló limnokvarcitból plan-parallel lap, megmunkálás nélkül, méretei: 135x122 x 34 mm, 111x89x25 mm; 1 okkernyomos Dentalium-gyöngy (6. ábra 5), 25x7 mm; 1 okkernyomos Vermetus-gyöngy (6. ábra 6), 31x6 mm. A Dentalium különösen a későbbi őskorban kedvelt ékszer, de a szobi paleolit raktárleletben is van 3 db. 3 Az okker különösen a Dentalium egyenetlen felületén maradt meg élénken. Az ipar eredetének, kapcsolatainak vizsgálatakor a földrajzilag igen közel fekvő, szép anyagot szolgáltató, publikált lelőhelyet, Bodrogkeresztúrt vizsgáltuk meg. A párhuzamosításnál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a két lelőhely között nagyságrendi különbségek vannak: Bodrogkeresztúron 356 eszköz és 251 penge volt, Tarcalon 35—24, így az esetleges párhuzamok csak hozzávetőleg tájékoztatnak. 4 Bodrogkeresztúron legszembetűnőbb a magyar felsőpaleolitikumban egyébként ritka magkő-árvésők aránya, s a tarcali kevés eszköz között is van kettő, amelyekből egy különösen megegyezik a bodrogkeresztúri eszközzel. Közös típusok még a rövid, gondosan megmunkált obszidián pengevakarók, lapos, körkörös élű chopping-tool-ok, a finom peremretussal megmunkált pengék. Mindkét iparban viszonylag gyakoriak a gerincretusú pengék, melyek némely esetben lehetnek magkőperemek is. Tarcalon egyetlen penge készült a jellegzetes bodrogkeresztúri „kővelő"-ből, a fehér, jól megmunkálható kovagélből. A Citrombányában is előkerült két planparallel limnokvarcit lap, melyek megközelítően háromszög alakúak, de ezek közel sem annyira tökéletes kidolgozásúak és szabályosak, mint a kérdőjelesen amulettnek meghatározott bodrogkeresztúri. Mindkét tarcali darab erősen sérült, viszont hiányoznak a megmunkálás vagy használat nyomai. A Bodrogkeresztúron 3 Gábori M., Acta Arch. Hung. 21(1969) 3—11. 4 Vértes L., Acta Arch. Hung. i. h.
