Folia archeologica 25.
S. Cserey Éva: Adatok a besztercebányai (Banská Bystrica) kályhacsempékhez
ADATOK A BESZTERCEBÁNYAI (BANS К A BYSTRICA) KÁLYHACSEMPÉKHEZ S. CSERE Y ÉVA Hazánkban a régészeti és történeti kutatás a múlt század második felétől jelentősen fejlődött. Nagy érdeklődéssel tanulmányozták a középkorból fennmaradt építészeti emlékeket: templomokat, várakat, romokat. A megőrzött berendezési tárgyak, oltárok, szobrok, festmények mellett finoman megmunkált ezüst, arany edények, ékszerek, pénzek, festett kódexek alapján tudtak képet alkotni a kor magyarországi művészetéről. A mindennapi élet használati eszközeit, egyszerűbb készítményeit, mint pl. az agyagból készített, kiégetett, festett edényeket, kályhákat nem nagyon ismerték, csak ha véletlenül előkerültek, vettek róluk tudomást. Éppen ezért 1894-ben jelentős volt a Besztercebányán előkerült kályhacsempe lelet, amely figurális, ornamentális, mérműves díszítésével a középkorban a városban működő kályhások technikai tudását, változatos mintakincsét bizonyította. „E fiókok a legérdekesebbek közül valók amelyeket egyáltalán hazánkban bírunk" 1 — írta Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója. Valóban, mert ezek a kályhacsempék nemcsak akkor, hanem még ma is figyelemre méltóak a tervszerű vár- és faluásatás azonos korú csempéi vizsgálatánál. A tárgyakról az azóta megjelent ismertető, idéző publikációk azonban nem ismertették teljes egészében a leletegyüttest, azok minden típusát, darabszámát, de arra sem adtak választ, hogy az egyes kályhafiókok hová kerültek az idők folyamán. Miután a csempék egy részét az Iparművészeti Múzeum szerezte meg, alkalmunk nyílt a múzeum Adattárában — a vásárlásra vonatkozó — megőrzött levelezésből a fent vázolt kérdésekre megközelítő választ adni. A Besztercebányán előkerült kályhacsempékről az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját először Thomka Gyula — a város árvaszéki ülnöke — értesítette. A tárgyakról fényképeket mellékelt ( 1. ábra). „Ezen fiókok eladók, tulajdonosuk dr. Bothár." 2 Radisics a fényképek alapján azok megvásárlásáról dönt: „E kérdéses darabok hazánk agyagművességének történetére érdekes világot vetnek. 1 Iparművészeti Múzeum Adattára (továbbiakban: IMA) 1894/56 sz. alatt, márc. 19. 2 IMA 1894/56 sz. márc. 17.
