Folia archeologica 25.

Tóth Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről

КО RA BIZÁNCI KŐFARAGVÁNY 175 északi templomnál — több más balatonfelvidéki templomhoz hasonlóan

3

8 — felvetődött az a lehetőség is, hogy esetleg egy római kori épületet, esetleg sír-épületet építettek át később keresztény kultuszhelynek.

3<

J Az északi templom törmelékéből római sírkerthez kapcsolható kőfaragványok

1

0 és nagyszámú római téglatöredék került elő a feltárás során.

4

1 Sajnos, a korai templomban pontosabb megfigyeléseket a terület erős kopottsága miatt nem lehetett tenni.

4- A templom környékének kutatása azonban még fontos adatokkal szolgálhatna.

4

3 Bizonyos, hogy a kettőstemplom még számos megoldatlan problémát rejt magában.

4

1 Amíg tehát a kettőstemplom rendeltetése, a korai templom építési ideje

4

5 nem tisztázott, a faragványt és az esetlegesen római eredetű, de talán már a későantik keresztény kultuszhelynek épült templomot összekapcsolni nem lehet. 3

8 Uo. 100.; Vö. még: Ko

Zák K., i. m. 109. 3

9 Éri I. — G. Kramer M. — S

Zentléleky T., i. m. 100. 4" Uo. 98. 4

1 Uo. 100. 4

2 Uo. 101. 4

3 Uo. 104. 4

4 Anélkül, hogy a kettőstemplom problémájával részletesebben foglalkoznék, csak a következőket szeretném megjegyezni. Különösnek hat a magyarországi románkori templomok ismeretében az északi templom rendkívülien átalakított szentélye, a kórusrész az ott álló két szószéktalapzat (?) egyaránt. Továbbá különös és nagyfontosságú lehet a déli templom szentélyében— amely az ásatás alapján a XIII. sz.-ban épült — az oltár alatt elhelyezett kisméretű falazott sírkamra megléte, melyből emberi csontmaradványok is előkerültek (Éri I. — G. Kramer Ai. — S%entléleky T., i. m. 104.). Egyrészt az ásatási megfigyelések azt mutatják, hogy itt másodlagos temetkezésről van szó (a sírkamra méretei miatt más valóban nem lehetett), másrészt az oltár alá épített sírkamrában aligha temethettek el bárkit is, hacsak nem valamilyen szentként tisztelt személy [vö. Hofmeister, Ph., Das Gotteshaus als Begräbnisstätte. Archiv, f. kath. Kirchenrecht 112(1931) 450—.], akinek sírját később megtalálták. Úgy látszik tehát, hogy a XIII. sz.-i déli templom szentélyében egy, a későantik korban (?) eltemetett és szentként tisztelt személyt temettek el másodlagosan. 1

5 Az északi, tehát korai templom keltezéséhez egy szempont: Ko^ák Károly kutatásai szerint [Arch. Ért. 93(1966) 47—.] a magyar románkorban a templomok először félköríves apszissal épültek, az egyenes szentélyzáródás a XIII. sz. első fele után terjedt el. Azonban a felsődörgicsei templom — amennyiben az ásatási megfigyelések pontosak — ennek a fordítottját mutatja: az északi templom egyenes záródással épült, majd egy későbbi időszakban alakították át félkörívesre. Ez azt jelenti, hogy az átalakításnek legalábbis a XIII. sz. eleje előtt be kellett következnie, abban az időszakban, amikor a templomokat félköríves apszissal zárták. így az egyenes szentélyzáródású templom még előbb, esetleg a magyar honfoglalás előtt épült.