Folia archeologica 24.
Dienes István: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről
212 DIENES ISTVÁN A fentiekből kitűnik, hogy a lószerszámdíszek párhuzamai a sír egyéb tárgyai alapján való korai keltezésének nem mondanak ellent. Oss%ege%és A farkasréti sírlelet nemcsak annyiban csonka, hogy a beszolgáltatott tárgyak hiányos együttesek részletei, de bizonyosan hiányzik sok olyan darab is, amelyről töredék sem ad fogalmat. A rangos temetkezések is olyannyira eltérőek, hogy nem mérhetjük fel biztonsággal, mi lehetett a sírban. Annyit azonban állíthatunk, hogy valamilyen, esetleg többféle ékszert, köntösdíszt viselnie kellett; fegyverövéből sejthetően melléje helyezték íját, nyílvesszőket tartalmazó tegezét s rangjából ítélve talán szablyáját is. A kantár, szügyelő- és farhámdíszek bizonyítják, hogy mindenképp lovastemetkezés volt, 10 2 s nem hiányozhatott sírjából nyerge a kengyelekkel, valamint zabiája, s ezek alighanem díszesebbek voltak a közönségesebb példányoknál. Korai eredetűnek látszó felszerelési tárgyaiból ítélve a farkasréti sírban nyugvó rangos férfit a X. sz. elején temették el. A honfoglalás után Óbudát a szakrális fejedelem (kende) választotta székhelyéül, akinek Györffy György megállapítása szerint Aquincumban (Kurszánvára) volt téli szállása. Ugyanakkor Árpád vezérlő fejedelem Csepel szigetén tartotta nyári szálláshelyét. Nem állapítható meg pontosan, hogy a két uralmi terület határa 904-ig, Kurszán haláláig hol húzódhatott, de tisztán földrajzi meggondolás alapján úgy tűnik, hogy a farkasréti völgy, amely a két központ között nagyjából félúton fekszik, mégis inkább dél felé nyílik, azaz Csepel felé néz. Amennyiben nem a központi Tarján törzs egyik előkelő tagja kapott itt nyugvóhelyet, a két fejedelem kísérete közül inkább Árpádéhoz tartozhatott e rangos férfi. 10 3 E feltevést talán támogatja az is, hogy azonos ötvösműhelyből, egy öntőmintából származó tárgyaknak az ország távoli pontjain való felbukkanása nem pusztán a várról-várra vándorló kereskedők nyomát jelezheti, hanem egy hatalmas nemzetség fősége alá tartozó, de külön csoportokba telepített közösségek összetartozásának is kifejezője lehet. A farkasréti övveretsor hasonmásának Szereden való feltűnése történetileg értelmezhető azzal, hogy a katonai segédnépek egyik csoportjának szállást adó nyitrai dukátus élén az ország szívét birtokló Árpád nagyfejedelem ifjabb fiai álltak. 10 4 Érdekességként említjük meg, hogy a szeredi I. sz. temető 1958. évi szórványanyagában 10 5 egy olyan övveret együttes van, amelynek közeli rokondarabját a Kolozsvár Zápolya utcai temető 1. sz. sírjából ismerjük. 1 0" Györffy György hívta fel a figyelmemet ennek lehetséges történeti 10 2 A hasonló jelenségek nagy száma miatt veszélyes és félrevezető, ha nem szakavatott régész vállalkozik statisztikák készítésére lovassírjaink területenkénti arányáról, eleve felállított tételei igazolására. L. Moór E., NyK 71 (1969) 86-87. 10 3 A fentiekre 1. Györffy Gy., Árch.Ert. i. h. 200-202.; Ua., A középkori város és kezdetei Magyarországon. Budapest története I. (Bp. 1973) 219-147. 111 4 Ua., Ethn. 76 (1965) 428.; Ua., Arch.Ért. i. h. 215-216.; Heckenast G., Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. (Bp. 1970) 38. 10 5 Tocik, A., i. m. 49. és XLII. t. 1-22. 10 6 Kovács I., i. m. 89., I. t. 1-7.
