Folia archeologica 24.

Fodor István: Honfoglalás kori régészetünk néhány őstörténeti vonatkozásáról

HONFOGLALÁS KORI RÉGÉSZET 163 A temetkezési szokások egy másik fontos eleme, melyhez a Volga-Urál vidékén igen sok értékes párhuzamot találunk, az ezüst halotti szemfedők használata. Ezek meglétét honfoglalás kori sírjainkban Dienes István igazolta, tanulmányában rávilágított ezek jelentésére, mely az obi-ugorok halottas szokásaival magyarázható.-' Igen helyesen állapította meg, hogy a halotti szemfedő használatának szokása akkor alakulhatott ki a magyarságnál és az obi-ugoroknál, amikor a két rokon nép még egymás közelében élt az őstörténeti területeken.

2

2 Ezt a megállapítást támasztják alá az ezüst halotti szemfedők Urál-Káma-vidéki leletei is, melyekről az alábbiakban beszámolunk. Honfoglalóinknál a halott arcát bőrrel vagy textillel lefedték, a szem és a száj fölé ezüstlemezt (Tiszaeszlár-Bashalom, II. temető, 10. sír

2

3) vagy ezüstveretet varrtak (Pilin-Leshegy

2

4). Aranylemezeket hazánkban eddig egy alkalommal leltek a Hajdúböszörmény melletti Vid pusztán

2

5 (1. ábra 1-3). A négyszögletes lemez a jobb szemüreg felett, a pajzs alakú (mindkettő 2 = 2 cm) és a szív alakú bronzveret a szájban került elő. A két aranylemezt minden bizonnyal a szemek helyére, a veretet pedig a száj fölött varrták az arclepelre. A vidi leletek érdekessége a szemlemezek anyagán kívül abban áll, hogy itt lemezek és veret együtt fordulnak elő. Másutt hasonló jelenséget még nem figyeltek meg.

2,

i A halotti szemfedő használata - mint Dienes István kimutatta - általános volt honfoglalóinknál s nem tulajdonítható csupán egy valamely törzs vagy népcsoport szokásának.

2

7 Az ezüst lemezek vagy veretek kivétel nélkül a gazdagabb férfi sírokban fordulnak elő. A fenti megállapításokat néhány, újabban előkerült lelet is megerősítette. A korábbi lelőhelyeket - ahol a legtöbb esetben csak sejteni lehet a szemfedő meglétét a sírban - itt nem soroljuk fel,

2

8 csupán két újabb előfordulását említjük meg. A szabadkígyósi (Békés m.) Pál ligeti táblában feltárt honfoglalás kori temető 7. sz. férfi sírjában a koponya bal szemgödrében bronz veretet talált Bálint Csanád, s ennek az előlapjára tapadt textilmaradványt is sikerült megfigyelnie.

2

9 Ugyanitt a 8. sz. férfi sírban mindkét szemüregben bronzveret volt (az egyik aranyozott), az egyiken a felvarrásra szolgáló cérna maradványával.

3

0 A szomszédos - a tangazda2

1 Dienes /., Arch. Ért. 90 (1963) 108-112. 2

2 Uo. 110. 2

3 Uo. 2

4 Nyáry J., AK 9 (1873) 18. - Ez volt az első eset, amikor megfigyelték a halotti szemfedő maradványát. A lelet kapcsán Nagy Ge\a már megsejtette valódi rendeltetését is: ,,B. Nyáry J. említi, hogy a pilini első sírban a lovas szemüregeiben egy-egy paizsalakú ezüst boglárt leltek. Ez a szokás, ha csakugyan megvolt az ősmagyar korban, arra a babonára vezethető vissza, hogy nem jó, ha nyitva maradnak a holt szemei, mert maga után hívja még abban az esztendőben azt, akire ránéz." Arch. Ért. 13 (1893) 234. 2

5 Söregi ]., DMÉ 21 (1926) 18., I. t. 2(

i Szintén egyedülálló jelenség Dienes Istvánnak az a megfigyelése, hogy az említett tiszaeszlár-bashalmi sírban az orr tájékán egy gombot erősítettek a bőr arclepelre. Dienes I., A honfoglalás kora. A magyar régészet regénye. (Bp. 1968) 189. 2

7 Ua., Arch. Ért. 90 (1963) 108-109. 2

8 Uo.; Ua., A honfoglaló magyarok. A kisvárdai vár története. Szerk. Éri I. (Kisvárda 1961) 148-149.; Ua., A honfoglaló magyarok. Orosháza története és néprajza. I. (Orosháza 1965) 141.; Dienes I. a rakamazi rangos honfoglalás kori temető minden sírjában megfigyelte a szemfedő maradványait: A magyar régészet regénye. 190. 2

1 Bálint Cs., BMMK 1 (1971) 59-60., 12. ábra. 3

0 Uo. 64-66., 14-15. ábra.