Folia archeologica 24.

Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről

122 TÖRÖK GYULA panjon a nyomástól - hársfalemez töltötte ki,

1

4 a hármastagú veret íves tagjait kitöltő anyag pedig növényi anyagból készített hevederszerű csík volt, akárcsak maga a széles öv.

1

5 Hasonló, hármastagú veretet mutat be Kovrig Ilona Alattyánról,

1

6 kissé eltérőt Salamon Ágnes Környéről,

1

7 de magunk is tártunk fel hasonlókat a halimbai temetőben

1

8 ékvágásos, fonatos, poncolt és pontkördíszes szíj végek kíséretében; a solymári temetőben pedig a dunaújvárosi (Dunapentele, Sztálinváros) boglárok stílusában préselt középrésszel, övrózsák és préselt, sujtásos mintájú szíjvégek kíséretében.

1

9 A kerepesi öv veretei közül a keskeny szalagszerüek - sírban talált helyzetüknél fogva - még nem lyukvédők, de szerepük lehetett azok kialakításában: így a vékonyabb öveknél megrövidített alakban két szegeccsel,

2

0 később az egyik oldal közepén bevágással,

2

1 majd patkó alakban, újra három szegeccsel,

2

2 mint lemezes lyukvédők fordulhatnak elő. Megvizsgálva a fenti lelőhelyekről származó hármastagú veretekkel ellátott öveket, kitűnt, hogy azokban sem voltak lyukvédők a tüszőövön. Ez a tény indokolja az ilyenfajta övekkel ellátottak elválasztását az avar kor középső szakaszán belül megfigyelhető későbbi csoportoktól. A szélesebb, négyszögű veretekre - ezüstözött bronzból, öt nagyfejű szegeccsel - megfelelő párhuzamot említhetünk a teljesen feltárt halimbai temető

23 hatodik sírjából. A legalsó réteghez tartozó, kirabolt halimbai sírban megmaradt még egy apró granulációval díszített, kisgömbös, arany fülbevaló és a sír szélére dobott, kitűnő vasanyagú, háromélű nyílhegy is. Mindhárom tárgy kapcsolatot mutat a kerepesi temető ifjú (J.) és férfi (E. és G.) sírjainak leleteivel. A halimbai temetőben a 341. sír a négyrétegű avar kori sírok legalsó rétegéhez tartozott,

2

4 és jellemző leletanyaga a nagy, lant alakú vascsat, a széles, préselt, 1

4 Stieber József egy. docens vizsgálata szerint a nagyszíjvég betétje: „Mikroszkópi vizsgálattal pontosan meg lehetett állapítani, hogy hársfa (Tilia) mardványáról van szó. Elsősorban a kislevelű és a nagylevelű hárs (cordata és T. platyphyllos) jöhet számításba. E két faj között biztos sylotomiai különbség nincs." 1

5 Az öv fémrozsdától megőrzött nagyobb darabjáról Stieber J. az alábbiakat állapította meg: „A felszíni rétegből főzéssel, vizes áztatással, salétromsavas, lúgos, sósavas, floroglucinos, cinkkloridos, alkoholos és jódos kezelésekkel állítottam elő preparátumokat. A mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyag feltétlenül növényi eredetű. Benne rostok és rostkötegek ismerhetők fel, továbbá négyszögletes és poligonális parenchymasejtekből álló szövetrészek. Egy esetben a rostokra keresztben húzódó parenchyma szövetet is észleltem A növényi eredetet a mikroszkópi szövettani sajátosságokon túlmenően a mikrokémiai vizsgálatok is igazolják, a sejtek ugyanis nagyon jól adták a celluloze-reakciót. Ezzel szemben lignin reakciót nem sikerült észlelni." A vizsgálatért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 1

6 Kovrig I., i. m. XLVIII-L. t., a 226., 457., 458., 472. és 406. sírok hármas tagú övveretei. 1

7 Salamon sí.—

Erdélyi /., Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. Stud. Arch. 5. (Bp. 1971) 88., 71. sir. '* Halimba avar temetőjének 71. sírjában. Feldolgozás alatt. MNM népvándorlás kori leltár, 63. 2. 314. 1

9 A solymári vasúti rakodó melletti dombvégen eddig 64 avar kori sírt bontottunk. A 25. sz. lovassír mellett a 24. sz. férfi viselt hármas tagú övveretet. 2

0 Marosi Л .-Fettich N., Dunapentelei avar sírleletek. AH 18. (Bp. 1936) 73., 30. kép 5-9. Keszthelyről. 2

1 Horváth T., Az üllői és a kiskőrösi avar temető. AH 19. (Bp. 1935) I. t. 22-24. Üllő 2. sír. 2

2 Bona I., Arch. Ért. 97(1970) 247., 5. kép 8-10. 2

3 MNM népvándorlás kori leltárban 83. 2. 8-12. számok alatt. 2

4 Török Gy., Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5(1966) 69-70., 2. ábra.