Folia archeologica 24.

Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről

KEREPES 115 2. ábra A kavicsbányában (3. ábra) - annakidején - a mennyiségre törő termelésnél mitsem törődtek az előkerült leletekkel és így azok a helyszínen megsemmisültek. A kavicsbányászók és a helybeli lakosok szerint mintegy 40-50 sír pusztult így el, közöttük volt egy lovas sír is. A kavicsbánya megszüntetésekor nyitva maradt gödör északnyugati oldalában látszott az Л. B. C. jelölésű sírok fekete földje, erről kapott hírt az Embertani Tár. A leletmentés során a domblejtő érintetlenül maradt északnyugati oldalának szélén, a humusz lefejtésével nyolc sír foltja vált láthatóvá (4. ábra). E nyolc sírt feltártuk, a munka során ezeket - a betűs jelölést folytatva - D. E. F. G. H. 1. J. és K. jelzéssel láttuk el, így összesen 11 sírról számolhatunk be." A bányagödör északi, keleti és déli oldalaiban nyoma sem volt sírgödörnek; ebből következik, hogy a temető nem lehetett nagy kiterjedésű, elpusztult a nagyobbik része a lovassírral együtt, de a teljesen megmentett nyolc sír figyelemre méltó. Az első három sírról Éry Kinga az alábbiakat írta:

7 „A. sír. Honyec László tárta fel. Tájolása É-D. Mélysége kb. 100 cm. Kiszállásomkor a felnőtt egyén tibiái még érintetlenül a sírban voltak, s a lábfejektől balra kis, kézzel gyúrt, sötétszürke agyagedényt (5. ábra 1) találtam.

8 e Leletanyag a MNM népvándorlás kori leltárában a 67. 3. 1-51. számokat kapta. ' Éry Kinga jelentésének 2. lapjáról. 8 Az A. sír maradékában talált edény magassága 10,7, tá: 6,9, szá: 8 cm. Alig kihajló szájpereme körömmel vagdalt, oldalán elmosódó szabálytalan karcolások nyomával.