Folia archeologica 23.

S. Lovag Zsuzsa: Román kori bronztál a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösgyűjteményében

2 1 8 S. LOVAG ZSUZSA sonló tál elterjedési térképe Svájctól a Ladoga-tóig terjed.

2

2 Feltehető azonban, hogy előállítási helyük az első csoport területén keresendő. Egyrészt a kevés számú geometrikus díszítésű példányból egy darab az első csoporthoz tartozó tálakkal együtt, kincsleletben került elő,

2

3 másrészt e harmadik csoport csaknem mindegyik tálja ásatásból származik, s így kísérőleletek és sztratigráfía segítségével is keltezhetők. Ezek szerint a tálak egy része még a XII. században került földbe, tehát korábbiak, mint a második csoport erény- és bűntáljainak nagy része.

2

4 Talán az első csoport négy oldalfigurás táljainak hatására, azokkal egyidőben, de a második csoportra jellemző utánzási, a tartalmi mondanivaló megőrzésére törekvő igény nélkül, kereskedelmi célokra készültek. Még egy jellegzetesség kapcsolja a geometrikus díszítésű tálakat az első csoporthoz, a visszakalapált, kerek köldök. Ez a részlet a Nemzeti Múzeum tálján kívül más, geometrikus díszítésű tálakon is feltűnik,

2

5 rajtuk kívül azonban csak az első csoportban találkozunk vele (Aachen-i tál). A Nemzeti Múzeum tálja tehát, analógiái alapján, a XII. századra keltezhető, a csoporton belül legközelebbi rokonságot a genti, öt tálból álló kincslelet ornamentális díszítésű táljával mutat. Nemcsak a zegzug vonalakból kialakított, kisebb köröket keretelő körívek elrendezése hasonló, hanem olyan, ritkábban előforduló részlet is, mint a tál alján levő köldök.

2

6 Ennek alapján a Dunából előkerült tálat nyugatról származó importárunak gondoljuk. Hátra van még a tálak gyakorlati rendeltetésének a kérdése. A legújabb kutatás megegyezik abban, hogy a vésett díszű bronztálak kézmosótálak voltak, elsősorban egyházi, ill. kolostori használatban.

2

7 Ez a vélemény - több más feltételezés mellett - már a korábbi irodalomban is feltűnik,

2

8 de a kérdés tulajdonképpen máig sincs teljesen tisztázva. A tálak mérete, formája valóban ilyenfajta használatra utal, de a sírokból, temetőkből előkerült példányok nagy száma ebben az esetben is feltételezi az eredeti rendeltetéstől gyakorta eltérő felhasználást is. Ügy gondoljuk, e kérdés eldöntéséig fenn kell tartani egy további lehetőséget is. A tálaknak, mint az eulogia tartására szolgáló edényeknek a felfogása ugyancsak régóta ismert a szakirodalomban.

2

9 Az eulogia története és szerepe a római liturgiában mindenesetre nem zárja ki ezt, és talán inkább magyarázná a tálak sírokban való gyakori előfordulását. Az istentisztelet közben megáldott, de át nem változtatott kenyér megőrzése és a híveknek való szétosztása - az egyházi rendelkezésekből is nyomon kísérhetően - a kereszténység első századaitól kezdve a XI. századig általános volt 22 Uo. V. térkép. 2

3 A genti, öt tálból álló kincsleletben. - Bethune de Villers,]., Les bassins liturgiques. Revue de l'Art Chrétien 4 (1886) 318. 2

4 Pokleivski, T., i. m. Kat. nr. 25, 35, ji, 86, 118. 2

5 Bethune de Villers, J., i. m. 447., XII. t.; Braun,]., Das christliche Altargerät. (München 1932) 544.; Antoniewic^, ]., Zabytki wczesnosredniowieczne odkrytewe wsi Pienki-Grodzisko, pow. Lomza. Sprawozdania P. M. A. 4 (1951) 130-131.; Pokleivski, T., i. m. Kat. nr. 86. 2

6 Bethune de Villers, ]., i. m. 447., XII. t. 2

7 Weit^mann-Fiedler, ]., i. m. 1957. 32.; Kov.ics É., i. m. 9. 2

8 Braun, ]., i. m. 544-545.; Kövér В., Arch. Ért. 24 (1904) 50. ; Kisa, A. C., i. m. 375. 2

9 Kisa, A. C., i. m. 376.; Wit%, H., Die Köschinger Hansa-Schüssel. Sammelbl. d. Hist. Ver. Ingolstadt 51 (1932) 10-11.; Richter, G., Eine neue Hanse-Schüssel. AuF 2 (1957) 262-263.